Steinmetz Ádám: A Jobbik kész a kormányzásra

Az olimpiai bajnok vízilabdázó már hét éve is szimpatizált a párttal. Jelölt lesz, de a pártba nem lép be.

– Hogyan lett olimpiai bajnok vízilabdázóból a Jobbik képviselőjelöltje Marcaliban?
– Ez hosszú folyamat eredménye. Fiatalkorom óta foglalkozom közéleti kérdésekkel, és az értékrendem mindig is a Jobbikéhoz állt közel. Az elmúlt években a párt vezetői felismerték, hogy a magyarországi értelmiség széles körű támogatása, segítsége nélkül nem fognak tudni sikeres kormányzást megvalósítani. Többek között engem is megszólítottak mint pártoktól független értelmiségit, és körülbelül két hónappal ezelőtt kaptam a konkrét felkérést Vona Gábor elnök úrtól, hogy induljak el ebben a somogyi választókerületben.

– Ön ott él?
– 2010 óta tekintem otthonomnak. Budapesten vízilabdázom, de Marcali mellett van a családi gazdaságunk. Minden szabadidőmet itt töltöm a térségben, és sok ismerősre, barátra tettem szert.

– Be is lép a Jobbikba?
– Nem szándékozom, és ez nem is elvárás a párt részéről. Úgy érzem, hogy sokkal többet számít a párttagságnál a hitelesség, és az az újfajta hozzáállás a párt részéről, hogy eddig a politikával nyíltan nem foglalkozó embereket emelnek maguk közé. Nagyon örülök ennek, és bízom benne, hogy a Jobbik körüli értelmiségi holdudvarból egyre többen vállalják majd fel nyíltan ezt a pártot. Úgy gondolom, ezt már nyugodt szívvel meg lehet tenni, a Jobbik habitusa és retorikája ugyanis gyökeresen megváltozott az elmúlt években. Valóban egy kormányzásra érett politikai formációvá vált.

– Hét évvel ezelőtt is ugyanezt mondta?
– Akkor, de még két hónappal ezelőtt sem gondoltam volna, hogy azon kevesek egyike lehetek, aki rész vehet az Országgyűlésben törvények megalkotásában, és a magyar nemzet széles rétegeit képviselheti. Úgy gondolom – és nemcsak én, hanem Vona Gábor elnök úr is –, hogy képességeim alapján alkalmas vagyok a feladat ellátására.

– Azt mondja, hogy most nyugodt szívvel lehet vállalni a Jobbikot. Hét évvel ezelőtt is vállalta volna?
– Hét évvel ezelőtt aktív válogatott játékos voltam, nemzetiszínű sapkában szálltam vízbe, és a nemzet egységét képviseltem. Úgy gondoltam akkor, hogy nem szerencsés bármelyik párthoz is nyilvánosan csatlakoznom, vagy a nevemet adnom. Ettől függetlenül már hét évvel ezelőtt is szimpatikus volt, ahogy az akkor mások által a szőnyeg alá söpört problémákkal ez a párt foglalkozott, és a mindennapjainkat is érintő kérdésekben eléggé karakteresen képviselte álláspontját.

– A képviselő-jelöltség mellett vállal majd szerepet a Jobbikban?
– Azt gondolom, ha a munkámat jól végzem, és a térségben a párt népszerűsége is emelkedik, akkor számolnának velem. Jelenleg nincs tudomásom ilyen konkrét tervekről.

– Milyen ambíciói vannak? Nyilván önről először az embereknek a sport jut eszébe.
– Kétségtelen, hogy ez lenne a leginkább testhezálló feladat, de családi gazdálkodóként az agrárium is közel áll a szívemhez, jogász végzettségűként – mint aki dolgozott a közigazgatásban – szintén vannak építő jellegű ötleteim és elképzeléseim. Ne felejtsük el azt sem, hogy a Balaton mellett a turizmus is markáns tényező, engem ez is érdekel. Szeretném az eddigi tudásommal nemcsak a Jobbikot, hanem a magyar emberek érdekeit is képviselni.

– A kormány kiemelten kezeli a sportot, ezzel egyet tud érteni?
– Igen, én ennek elég magas szinten a haszonélvezője is vagyok. Szerintem örömteli ez a hozzáállás, és sokat profitál belőle a sportélet.

– A stadionberuházásokhoz mit szól?
– Ebben a kérdésben a Jobbik nézeteivel tudok azonosulni, miszerint a sport támogatandó, viszont a korrupció nem. Az egész ország hangos azoktól a megjegyzésektől, hogy ezek túlárazott beruházások. Azért az tényleg megfontolandó, hogy látványberuházások helyett más, alulfinanszírozott ágazatokat kellene legalább a közép-európai államok szintjére felhozni. A fontossági sorrendet figyelembe lehetne venni.

– A vizes világbajnokság jelenleg is zajlik, egy világesemény, de a sajtó attól hangos, hogy napról napra hogyan nőttek a költségek. Összességében ön szerint ez az esemény használ az országnak?
– Az ország presztízsének használ, hogy egy ilyen szintű világeseményt meg tudunk rendezni, nem is akármilyen módon. Voltam a megnyitón. Mintha egy kisebb olimpián vettem volna részt, olyan látványosságokkal és színvonallal találkozhattam. Egy jó hazai szereplés rendkívül sok örömet adhat a magyar embereknek. Én drukkolok a nemzeti csapatainknak, bár az már más kérdés, hogy a beruházások menet közben mindig drágábbak lesznek. Nem vagyok építési szakember, de miután ezek közpénzből valósulnak meg, az embereknek joguk van tudni, hogy a befizetett adóforintjukat mire fordították.

– A vízilabda-válogatottól milyen eredményt vár?
– Nyilván nem lehet más terv, mint a győzelmet megcélozni. Én a dobogós helyezést reálisnak tartanám hazai pályán, hazai közönség előtt. De azért óva intenék attól mindenkit, hogy ezt könnyű menetnek tartsa, hiszen lehet látni, hogy nagyon jön fel a mezőny.

– Saját magától milyen eredményre számít a 2018-as választáson?
– Azért indultam el, hogy megnyerjem ezt a választást. Erre jó esélyt látok, ha nem lenne kellő önbizalmam, akkor nem értem volna el mindazt, ami eddig az életemben teljesült. Kilenc hónap van a választásig, ez nagyon sok idő. A győzelem kulcsa, hogy az emberek megtudják, én vagyok a jelölt, és megismerjék a programomat. Ezt egyébként nem én fogom kitalálni, hanem a választókerület polgármestereitől fogom hozzá az igényeket összegyűjteni.