Brutális macskakínzás Óbudán – Hajtóvadászat a tettes után

Valósággal sokkolta a környéket az elevenen megnyúzott állat esete. A rendőrség most nyomoz, de gyakran nem elég erélyes a fellépés.

Már az iskolában tanítani kellene a felelős állattartás alapismereteit, a hatóságoknak pedig tudniuk kellene alkalmazni az állatvédelemre vonatkozó törvényeket – hangsúlyozza az Állatmentő Szolgálat alapítványi elnöke. Somogyi Zoltánhoz egy brutális állatkínzás ügyében fordultunk: az ő szervezetük juttatta el állatorvoshoz azt a macskát, amelyiket augusztus első napján élve nyúzott meg félig egy eddig ismeretlen személy Óbudán. Az állat a szakszerű ellátás ellenére másnap reggelre elpusztult. A macskát kezelő orvos megerősítette: egyértelműen ember okozta kínzás történt. A Szomolnok utcai eset sokkolta a környéken élőket, mindenki, akivel csak beszéltünk, egyből azt emelte ki, hogy a kegyetlen macskagyilkos itt élhet a közelben, ki tudja, legközelebb kivel teszi meg újra ugyanezt. A rendőrség nyomozást indított, többeket tanúként hallgattak meg, szerda délután például azt az asszonyt, akinek az autója mellett rátaláltak a sérült állatra. A macskát kedden reggel mi is láttuk, szerencsétlen jószág a padka mellett hevert, akkor még meg-megmozdult. Az állatvédőktől megtudtuk, a macska tulajdonosa egy hetvenegy éves, a közelben élő hölgy volt, aki arról számolt be, házi kedvence korábban nem járt ki a lakásból, illetve az udvarból, néhány nappal ezelőtt azonban eltűnt. A Budapesti Rendőr-főkapitányságtól részletes tájékoztatást kértünk az ügyben.

Figyelem! Ez a tartalom olyan elemeket tartalmazhat, amelyek a hatályos jogszabályok kategóriái szerint kiskorúakra károsak lehetnek.

Az Állatmentő Szolgálat (Állatmentő Sereg néven futó) Facebook-oldalán több ezren reagáltak valamilyen formában az esetre, a hozzászólók többsége az állatvédelmi törvények szigorítását sürgeti, illetve többen nyomravezetői díjat ajánlottak fel. Somogyi Zoltán szerint mindenekelőtt a fejekben kellene rendet tenni. Kiemeli, a legtöbb esetben a felelőtlen tartás miatt szenvednek az állatok, a mostanihoz mérhető brutalitás szerencsére ritka.

Volt rá példa, hogy az egyik kínzással kapcsolatos ügyet egy hónap alatt lezárták az illetékes szervek, az elkövetőt pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, ám a nonprofit szervezet vezetője azt mondja: ez a kivétel. Az esetek többségében tapasztalata szerint a hatóságok nem foglalkoznak kellően az állatokat ért bántalmazásokkal, nem érzik a történtek súlyát, egymás között tologatják az aktákat. Előfordult – meséli –, hogy egy bántalmazás miatt elpusztult kutya tetemét nem bűnjelként kezelték a rendőrök, hanem egész egyszerűen visszaadták a gazdának, aki egyben az állat gyilkosa is volt, hogy földelje el. Az eset vizsgálatát ezzel lényegében el is lehetetlenítették.   

Az állatkínzásos ügyek feltárására pedig azért is szükség volna – hangsúlyozza Somogyi Zoltán –, mert egy-egy konkrét eset hátterében további drámák húzódhatnak. A bántalmazások gyakran szociálisan rendkívül leszakadt területeken történnek, ahol az alapos vizsgálatok kideríthetnék, mennyi állat, sőt, esetenként akár ember sínylődik még ott. 

Az állatvédelmi törvények további szigorításáról, a jó nemzetközi példák átvételéről és az állatvédelem iskolai oktatásáról már az Igazságügyi Minisztériumban is zajlott egyeztetés, amelyen Állatmentő Szolgálat is képviselte magát. Összességében azonban Somogyi Zoltán szerint politikai szinten szakmaiatlanság tapasztalható, olyan emberek hoznak az ügyben döntéseket, akik nem értenek az állatvédelemhez. 

Az esetre az MSZP is reagált, felszólítva a kormányt, hogy a következő ülésszakban nyújtsa be állatvédelmi törvénycsomagját. Kiss László országgyűlési képviselő emlékeztetett: több alkalommal kezdeményezte, hogy az állatkínzók börtönnel lakoljanak, de a kormány eddig mindig lesöpörte a javaslatát. A szocialista politikus valószínűleg nem ismeri a büntető törvénykönyvet (Btk.), amely 2013 júliusától már kizárólag szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé. Már 2004 óta két évig terjedő szabadságvesztés volt a büntetési tétele, de akkor még közérdekű munkát vagy pénzbírságot is kaphatott az elítélt. A Btk.-ba 2008-ban került be a minősített eset (ha az állatnak különös szenvedést okoznak vagy több állat pusztulása esetén), amiért 3 év szabadságvesztés szabható ki. 1968-tól évtizedeken keresztül csak szabálysértés volt az állatkínzás. A kínzást elszenvedő állatok többnyire kutyák és macskák, de nyúl, kakas és anyakoca is volt már az állatkínzók áldozata. Idén eddig 224 állatkínzásos bűncselekményt regisztráltak, tavaly pedig 547-nél állt meg a számláló. Budapest és Pest megye mellett főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye érintett.

Az eddigi bírósági gyakorlat tapasztalatai szerint azonban ritkán kell börtönbe vonulni állatkínzás miatt, az esetek túlnyomó többségében felfüggesztett ítélettel megússzák az elkövetők. Az elérhető ügyészségi statisztikák szerint 2014-ben tízen kaptak végrehajtandó ítéletet, 103-an azonban szabadon távozhattak. Általában a visszaesőknek kell ténylegesen börtönbe menniük. Így járt 2016-ban az a büntetett előéletű férfi, aki 2015-ben a főváros egyik külső kerületében egy ház udvarán többször rátaposott és csontját törte egy 8-9 hónapos macskának. A csepeli bíróság 8 hónap börtönt adott érte. Az óbudai bíróság pedig 1 év 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte tavaly azt a többszörös visszaeső férfit, aki szöges faléccel ütötte a kutyáját. Ritka esetnek örülhettek az állatvédők idén júniusban, amikor a Pécsi Törvényszék – felülbírálva a Komlói Járásbíróságot – 6 hónap börtönre ítélt egy gazdát, aki magára hagyta a kutyáit. Egy tiszaszigeti házaspár ellenben vasvillával ölt pulikutyát, a Szegedi Járásbíróság idén márciusban mégis csak 8, illetve 6 hónap börtönt tartott igazságosnak, ráadásul próbaidővel megúszták. Szintén felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték júniusban a deteki alpolgármester fiát és társát, akik halálra vertek egy kiskutyát. Az ítéletben az is szerepel, hogy a témába vágó novellák elolvasása és filmek megnézése után fogalmazást kell írniuk az állatkínzás következményeiről.

Az állatkínzásos esetek rendre nagy visszhangot kapnak a közbeszédben. A kommentárok visszatérő eleme, hogy megfogalmazóik szerint a tettesekkel ugyanúgy kellene elbánni, ahogyan ők tették a szerencsétlen macskákkal, kutyákkal, sünökkel. Az érthető dühöt a törvények szigorú betartásával és a hatékonyabb felderítéssel talán enyhíteni lehetne.