Jóval alaposabban kívánja megfigyelni a jövőben a magyar állam a polgárait – derül ki a Belügyminisztérium által jegyzett, hétfőn benyújtott salátatörvény-tervezetből. Többek közt változtatnának a polgárok személyi adatairól szóló törvényen, így a jövőben központi helyen lehetne tárolni az egyes szervek által készített kép- és hangfelvételeket. Ez azt jelenti, hogy bizonyos szervek által készített felvételeket őriznék meg. Ilyenek például: a rendőrség, a közterület-felügyelet, a személyszállítási szolgáltató, a közút kezelője, illetve az útdíjellenőrzésre jogosult szervezetek. Bár a tárhelyszolgáltató a rögzített felvételek tartalmát nem ismerheti meg, egyes szervezetek jogosultak onnan adatot igényelni. Az adatigénylés célja lehet bűnmegelőzési, bűnüldözési, nemzetbiztonsági, terrorelhárítási, továbbá közlekedésszervezési is. Amennyiben az egyes felvételeket nem használják fel, a tárhelyszolgáltató egyedi informatikai alkalmazás segítségével 15 nap elteltével automatikusan törli őket. Hogy mégis milyen szervezet lenne az, amely az adatok megőrzését tárhelyszolgáltatóként ellátná, a kormány rendeletben jelölhetné ki.
Nem ez az egyetlen, adatvédelmi kérdéseket érintő javaslat. A tervezetben megfogalmazottak alapján a szálláshely-szolgáltatóknak kötelező lenne rögzíteni és tárolni az igénybe vevők családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, illetve anyjuk nevét. Ezenfelül szintén kötelesek lennének nemcsak a vendég személyazonosító és úti okmányának azonosító adatait elkérni, de okmányaikról másolatot is készíteni, továbbá a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontját rögzíteni. A szálláshely-szolgáltató adatait a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében kikérhetik. Sőt, azt is meghatározhatják, hogy a szolgáltatónak az adattovábbítást milyen műszaki követelményeknek megfelelően kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen kell végrehajtania. Amennyiben az igényelt rendszer nem áll a szolgáltató rendelkezésére, azt – a műszaki követelményekről történt írásbeli tudomásszerzéstől számított – hat hónapon belül ki kell alakítania. Ha egy szolgáltató nem tesz eleget a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kötelezettségének, úgy a kereskedelmi hatóság esetenként akár 500 ezer forintos bírságot is kiszabhat.
A módosításokat a Belügyminisztérium azzal indokolta: jelenleg nincs szabályozva, hogy a hazánkba látogató külföldi vagy magyar vendégek regisztrált szállásfoglalásuk alkalmával kötelesek legyenek megadni személyes adataikat. A szálláshelyeknek törvényi felhatalmazásuk sincs rá, hogy elkérjék. „A törvényi szabályozás hiányában a szálláshelyek gazdasági érdeküket helyezik előtérbe, mivel attól tartanak, hogy vendégeik körében megítélésüket negatívan befolyásolja” az indokolatlannak tűnő ellenőrzés – fejtették ki.
A Pintér Sándor vezette tárca javaslatai közt szerepel az is, hogy a mobilszolgáltatók kötelesek legyenek a saját költségükön biztosítani, hogy SMS-ben tájékoztassák és riasszák a lakosságot esetleges veszélyhelyzet esetén. „Az SMS-ben történő értesítés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak fejleszteni szükséges hálózatukat, amelyre a törvény hat hónapos átmeneti időt biztosít” – írja a tervezet.
A belügy mellett a Földművelésügyi Minisztérium (FM) is tett javaslatot, amelyet ha elfogadnak, új bírságtételekre számíthatnak a horgászok. Az FM rendelettervezete alapján például bizonyos méret feletti halat a vízpartról nem leölve elszállító személyre akár 10 és 300 ezer forint közötti bírság is kiszabható lenne. Bírságolhatóvá válhatnak a „horogra kívülről akadt halat” megtartó horgászok is, akik lebukás esetén 10 és 200 ezer forint között fizethetnek.
