Néhány személyeskedő megjegyzés, egy-egy pikírt válasz, illetve Debrecen múltjának részletes ismertetése – így lehetne összegezni azt a bő két órát, amíg az Országgyűlés gazdasági bizottsága meghallgatta a miniszteri posztra jelölt Kósa Lajost. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter lesz belőle – várhatóan október 2-án –, miután a fideszes többségű testület támogatta a kinevezését.
Kósa Lajos „bemutatkozó” beszédében túl sok újdonság nem hangzott el, a leendő kormánytag arról beszélt, hogy 3400 milliárd forintnyi beruházás fog megvalósulni a Modern városok program keretében a megyei jogú városoknál, ez nagyjából 250 projektet jelent. Ez tehát ma Magyarországon a legnagyobb fejlesztés, jelentősebb, mint például a paksi beruházás. Azért kell rá egy külön miniszter – legalábbis Kósa Lajos ezt mondta – mert Orbán Viktor miniszterelnök véleménye szerint egy kézben kell összefogni most mindent.
Az ellenzék – legalábbis a jelen lévő néhány képviselője – ugyanakkor feleslegesnek tartotta a posztot. Az MSZP-s Szakács László szerint például sokkal inkább szükség lenne önállói oktatási vagy egészségügyi miniszterre, a Kósa Lajos által betöltött tisztség valójában csak az „Orbán Viktor ígéretei miatti magyarázkodást” foglalja magában. Rögtön példát is mondott a meg nem valósult miniszterelnöki ígéretre, mégpedig, hogy Pécs városából továbbra sem közelíthető meg autópályán az országhatár. Kósa Lajos – meglepő logikával – ugyanakkor arról kezdett beszélni, hogy az ország déli területén fekvő városból könnyen el lehet jutni Ausztriába, végig sztrádán. Szakács László nagyjából egy óra múlva kapott újra szót, akkor tudta csak világossá tenni, hogy ő értelemszerűen nem a Pécstől 410 kilométerre fekvő osztrák határra gondolt, hanem a közeli horvát határra, ahová viszont az ígéretek ellenére sem vezet autópálya. Kósa Lajos erre már csak annyit mondott, hogy meg fog valósulni az útépítés, az viszont már nem derült ki, hogy mikor.
A szocialista képviselő mellett a mára már az LMP frakciójában ülő Demeter Mártával is lezajlott egy hasonló adok-kapok, amikor az ellenzéki politikus – sok más mellett – a beruházások tisztaságának garantálását és átláthatóságát kérte számon. Arra volt kíváncsi, hogy lesz-e egy olyan felület, ahol minden dokumentum, szerződés nyilvános lesz. Kósa Lajos a kérdést figyelmen kívül hagyta, egyúttal támadásba lendült. Azt mondta, hogy a legnagyobb korrupciós veszély ma Magyarországon, hogy gazdasági társaságok feketén tudnak pártokat támogatni – ez volt az indoka az eredeti plakáttörvény-javaslatuknak –, az ellenzék ugyanakkor ezt nem szavazta meg. „Hiteltelen minden mondata” – közölte erre hivatkozva a korrupció miatt aggódó Demeter Mártával.
A jobbikos Volner János – aki egyébként igen rövid ideig vett csak részt a bizottsági ülésen – többek között azt hozta fel, hogy a pártjában csak úgy nevezik a programot, mint a „betonba öntött jövő”. Kósa erre annyit mondott, hogy éppen olyan elvárásokkal találkozik az emberek részéről, hogy legyen lebetonozva a járda, azt pedig szerinte mindenki szereti, ha egy település főtere szépen ki van csinosítva.
Felmerült a bizottsági ülésen – Demeter Márta és Volner János tette szóvá –, hogy a különféle projektek helyett inkább az oktatásra kellene pénzt fordítani, Kósa Lajos azonban ezzel a felvetéssel nem tudott mit kezdeni, mondván, ő nem az oktatásért felel.
A leendő miniszter egyébként rendkívül sokat példálózott Debrecennel – ahol hosszú évekig volt polgármester –, a főtér rendbetételétől kezdve a sikeresen működő helyi stadionig bezárólag. A kormányt érő bírálatok kapcsán pedig arról beszélt, hogy majd egy ellenzéki kabinet biztosan mást fog csinálni, és itt ismét – csakúgy mint a hétfői parlamenti nyitónapon – Szél Bertalanként említette az LMP társelnökét, Szél Bernadettet. „Molnár Gyula, Botka úr, Szél Bertalan, Vona Gábor és még hasonló államférfiak” – mondta. Amikor az ellenzék szóvá tette, hogy ízléstelen volt ez a mondata, Kósa Lajos elnézést kérve arra hivatkozott, hogy van egy Szél Bertalan nevű barátja, ezért mondja automatikusan ezt a nevet.
