A közmunkás nem egy ürge a mezőről, nem lehet csak úgy áttelepíteni

Diszkriminatív rendelet miatt lépett az Alkotmánybíróság. Tényleg csak az adatok kozmetikázására jó a közmunkaprogram?

Minderre az úgynevezett szociális vállalkozások jelenthetnének megoldást, ahol magánemberek szerveznek össze embereket valamilyen munkára, vagyis munkahelyet teremtenek azoknak, akiket az elsődleges munkaerőpiac nem tud felszívni. „Nem értem, hogy Magyarországon ez miért nem gyökeresedik meg, hiszen a világban már sokfelé sikeresen működik” – emelte ki a közgazdász.

A szociális vállalkozások egyébként nagyon hasonlóak ahhoz, amikor egy önkormányzat mezőgazdasági tevékenység végzésére szervez össze közmunkásokat. „De Magyarországon is tudná ezt magánember is csinálni, ha rásegítene az állam, például úgy döntene, hogy az így megteremtett – természetesen az üzleti világinál sokkal alacsonyabb – profiton nincs adó. Hiszen az, hogy valaki lehetőséget teremtsen a közmunkásoknak arra, hogy olyan régiókban, ahol nincs piaci munka, napi 8 órában dolgozzanak, csak úgy működhetne, ha olcsóbb lenne a kínált szolgáltatás vagy előállított termék. Ez pedig nyilván csak úgy lehetséges, ha a szociális vállalkozásnak kisebbek a terhei” – fogalmazott. Szerinte összességében színesíteni kellene a lehetőségek tárát, rugalmasabb rendszerre lenne szükség. Központilag segíthetnek abban, hogy mindez működőképes legyen, de magát a módszert helyben kell kidolgozni, ott kell kideríteni, mire van szükség az adott régióban.

Ismeretes, nemrég Fekete-Győr András, a Momentum elnöke azt fejtegette: felszámolnák a közfoglalkoztatást, az így felszabaduló munkaerőt pedig azokra a fejlettebb nyugat-magyarországi területekre irányítanák, ahol igény van rájuk, vagyis növelni kellene a mobilitást. Csath Magdolna erre reagálva azt mondta: nemcsak a közmunkások esetében, hanem általában véve sem ért egyet azzal, hogy valaki a lakóhelyétől távol végezzen munkát. „Nem az a megoldás, hogy az embereket elhajtjuk az életterükből, a lakásukból, a baráti körükből, a saját településükről”, ez iszonyúan veszélyes társadalmi problémákhoz vezethet. És már látjuk az eredményt, hiszen egyre inkább kiüresednek a perifériákon lévő falvaink. Ez társadalmilag rossz megoldás, a közmunkásoknál pedig csaknem lehetetlen, hiszen nehezen képzelhető el, hogy valaki lazán átköltözik és beilleszkedik egy gazdagabb régióba. „Abszolút embertelennek tartanám, ha erre próbálnánk őket kényszeríteni” – szögezte le.

A közfoglalkoztatási rendszer jövőjével kapcsolatban a parlamenti pártok véleményét is megkérdeztük.

Az MSZP alelnöke, Gúr Nándor szerint alapvetően értékteremtő munkatevékenységgel kellene párosítani a közfoglalkoztatást, ám erről jelenleg a közfoglalkoztatottak körülbelül felénél nem lehet beszélni. Úgy véli, ez arra vezethető vissza, hogy a kormány a közfoglalkoztatást csupán a foglalkoztatási statisztikák manipulálásának tekintette – vagyis „megtolták” a létszámot, ez pedig statisztikailag bekerült a foglalkoztatotti körbe, bár valós gazdasági hasznot sok esetben nem termelt, és nem az volt a fontos, hogyan lehetne az embereket közelebb hozni az elsődleges munkaerőpiachoz.

Úgy véli, a legnagyobb probléma az, hogy „sok esetben l'art pour l'art alapú a történet. Napközben az utca egyik oldalán, délután a másik oldalán támasztja az eszközt. De nem azért, mert nem akar dolgozni, hanem azért, mert tisztes munkafeladatot sem kap”. Példaként említette, hogy Gyöngyfán egy 300 méteres vízelvezető árkot fél évig tisztított 36 ember – ez volt a közfeladatuk, mert mást nem tudtak nekik adni. Végül a polgármester lemondott, mivel erkölcsileg sem tudta elvállalni, hogy mindezt olyan napi munkatevékenységként igazolja, amiért ki kell fizetni egy adott összeget.

Az MSZP alelnöke szerint a közfoglalkoztatotti körben

– Meggyőződésem, hogy a körülbelül 180 ezer fő közül, ha következetesen, tudatosan és folyamatában egymásra épülő lépéseken keresztül haladna az építkezés, ennek a közegnek az egyharmadát, egynegyedét az elsődleges munkaerőpiac közelébe lehetne vinni. Ma ezzel szemben 10 százalék vagy az alatti azoknak a köre, akik megtalálják itt a helyüket a közfoglalkoztatást követően – fogalmazott.

Arra a felvetésre, lehetségesnek tartja-e, hogy a közfoglalkoztatási rendszer keretein belül az emberek a lakóhelyüktől távol végezzenek munkát, azt felelte, hogy a mobilitás még az elsődleges munkaerőpiacon is nagyon alacsony Magyarországon, a közfoglalkoztatottak esetében pedig forrásoldalon is nehezebben finanszírozható. Tehát „lehetséges, de nyilván nehezebben megvalósítható”.

Az LMP-s Sallai R. Benedek azt mondta: az, hogy a közfoglalkoztatottak lakóhelyüktől távol végezzenek munkát, „eszement baromság”.

Magyarország természeti adottságaiból adódóan agrárország, a legfontosabb természeti erőforrásunk a termőföld, így az, hogy erre építsük a foglalkoztatást, logikus és ésszerű lépés. Azonban szerinte az elmúlt hét év azt mutatja: a közfoglalkoztatásból nincs kilépés. „Alapvetően a jobb- és baloldali gazdaságpolitikának a létjogosultsága nem váltakozva kellene, hogy megjelenjen, attól függően, ki van kormányon”, hanem akár régiónként változhatna. 

Sallai R. Benedek szerint a közfoglalkoztatási rendszer rossz, pedig az állattartással, a mezőgazdasággal, az élelmiszer-termeléssel olyan pozitív közmunkaprogramokat lehetett látni az elmúlt időszakban, ami – ha nem lenne ilyen ostoba a szabályozás – lehetővé tenné, hogy helyben jó munkahelyek teremtődjenek. Miután a termőföldek egyenletesen oszlanak el az országban, a közfoglalkoztatás mindenütt biztosított lehetne, iskolai végzettségtől függetlenül.

A Jobbiktól megkeresésünkre a sajtóosztály válaszolt: szerintük is szükség van változtatásokra a közfoglalkoztatási rendszerben. A legalapvetőbb – ami már a jelenlegi jogszabályi kereteket teljességgel felülmúlja – az lenne, hogy ne egyfajta szociálpolitikai intézkedés legyen a közmunka, hanem tényleges munkavégzésnek számítson és a minimálbér kormányrendeleti előírásai vonatkozzanak rá.

A párt szerint jelenleg teljesen kizárt, hogy az érintettek a lakóhelyüktől távol végezzenek munkát. „Helyközi közlekedés nincs, azaz tömegközlekedéssel eljutni az egyik településről a másikba gyakorlatilag lehetetlen. De ezeknek az embereknek még jogosítványuk sincs, nemhogy kocsijuk lenne. Sok esetben az értékteremtő programokon belül végzett mezőgazdasági munkáknál azért a polgármester vezeti a traktort, mert neki van egyedül jogosítványa a faluban ” Hozzátették, hogy a 3200-ból 2000 település 1000 fő alatti, és itt gyakorlatilag alig van munka, az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. „Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy ezek a helyhatóságok földet kapjanak és hozzá szakembert, aki meg is tudja tervezni, szervezni az ott folyó munkát. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy ezek a települések ne haljanak ki egy generáció múlva.”

A Jobbik kiemelte: előfordul, hogy szakképzettséggel rendelkező munkatársától úgy válik meg egy önkormányzat, hogy aztán közfoglalkoztatottként veszi vissza ugyanarra a munkakörre. „Ez a típusú „spórolás” nem csak etikátlan, de törvényellenes is. Az állam szemet huny efelett, hiszen ő maga is alkalmazza ezt a módszert”, például az állami tulajdonú múzeumok esetében.

A Fidesz, a KDNP és a DK véleményét is kikértük az ügyben, ám egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre.