Jövő év elejétől a 35 év alatti fiataloknak megtéríti a kormány az új nyelvvizsga díját, ha már rendelkeznek – akár több – nyelvvizsgával – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken a Debreceni Egyetemen (DE). A támogatás legfeljebb 34 500 forint, a kormány keddi döntésével ösztönözni szeretnék a fiatalokat, hogy „ne álljanak meg egy nyelvvizsgánál, menjenek tovább”, tanuljanak további nyelveket – tette hozzá Novák Katalin A hallgatói mobilitás stratégiai jelentősége a felsőoktatás nemzetközivé válásában címmel, a Magyar Rektori Konferenciával közösen rendezett debreceni konferencián – írja az MTI.
Az államtitkár fontos célnak nevezte a hallgatói mobilitásról tartott előadásában, hogy „minél több versenyképes tudással rendelkező, erős öntudatú magyar fiatal legyen”, ezért támogatják a nemzetközi tapasztalatszerzést, és a nyelvtudást. „Támogatjuk, hogy a magyar fiatalok külföldön szerezzenek tapasztalatot, ennek elengedhetetlen feltétele a nyelvismeret, (...) bizonyítéka a nyelvvizsga” – szögezte le. Kiemelte azt is, hogy évente több mint 14 milliárd forint európai uniós és hazai forrást fordítanak a magyar fiatalok mobilitására, ami 17 ezer magyarországi és ezer határon túli magyar fiatalt érint. Novák Katalin részletezte a hallgatói ösztöndíjakat is, melyek kapcsán a célkitűzések között szerepel, hogy szeretnék elérni 2023-ra, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók 20 százaléka legalább három hónapos, de minimum 15 kredit értékű külföldi tanulmányúton vegyen részt, melynek aránya most 11 százalék. A Tempus Közalapítvány ösztöndíjprogramja évi 1500 fiatalt érint, a harmincéves Erasmus-program keretében pedig több mint 220 ezer magyar hallgató szerezhetett külföldön tapasztalatokat – sorolta, hozzátéve, hogy 2020-ig 150 millió eurós forrásból további 58 ezer fiatal vehet részt a programban.
A különféle ösztöndíjprogramok között Novák Katalin megemlítette a külhoni fiataloknak meghirdetett támogatásokat is. Kovács Barnabás barcelonai főkonzul, kutatásvezető említette: a Debreceni Egyetem, a Magyar Rektori Konferencia, illetve az Európai Tudományos, Oktatási és Kutató Intézet hármas konzorciuma végzett kutatásokat a hallgatói mobilizációról, amelynek részleteiről szekcióüléseken számolnak be a debreceni konferencián. Kovács Barnabás ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a hallgatói mobilitás közel fél évszázadra tekint vissza Magyarországon, amikor a Debreceni Református Kollégium diákjai Európában szereztek külföldi tudást, és hazatérvén magyar nyelven adták tovább. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kitért egyetemük orosz, indiai és kínai kapcsolataira, s „a jövő nyelvének” nevezve az oroszt és a kínait, a hallgatói mobilitás szempontjából is fontosnak nevezte e nyelvek tanulását.
Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: jelenleg 105 országból 5077 külföldi hallgató tanul egyetemükön, ahol 54 szakon lehet angolul tanulni. Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára elmondta: a 65 hazai felsőoktatási intézmény több mint felében van idegen nyelven oktatás, ha nem is olyan volumenű, mint Debrecenben. Jelenleg 160 országból, 32 ezer hallgató tanul Magyarországon – jegyezte meg.
A Debreceni Egyetem és a Magyar Rektori Konferencia rendezvényét angol nyelvű videoüzenetben köszöntötte Navracsics Tibor, az EU oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. A magyar biztos üzenetében a hallgatói mobilitást az Európai Unió egysége szempontjából is fontosnak nevezte, s külön kitért az Erasmus-program sikerére.
