Nem szeretik az állami ellátásban a magánbetegeket

Egy beavatkozás után nehezebben jutnak táppénzhez a magánintézményben kezelt betegek.

A szakemberhiány mára a magán egészségügyben is problémát tud okozni, ha hamarabb lettek volna magánszolgáltatók, akkor sokkal több orvos maradt volna az országban – erről Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója beszélt kedden. A kórház tízéves fennállása alkalmából tartott konferencián elhangzott: komoly probléma a lakásrendelők kiterjedt rendszere is, mely átláthatatlanná teszi a jelenlegi viszonyokat.

A szakember szerint a magánszolgáltatók megjelenése egyébként nem a probléma, hanem maga a megoldás az orvoselvándorlásra, ugyanis sok szakember, aki külföldre menne, inkább marad, és félállásban valamelyik magán intézményen is dolgozik. Ezzel már megfelelő jövedelemhez juthat. A dolgozóknak gyakran karrierlehetőséget is biztosítanak a magánszolgáltatók, ők például maguk képzik a szakembereket.

Bár jelenleg úgy tűnik, jót tesz a rendszernek, hogy a magánrendelés legalább itthon tartja az orvosokat, akik így az állami egészségügyben is dolgoznak. A helyzet azonban idővel könnyen átfordulhat, ugyanis pár éven belül sok orvos teljesen otthagyhatja az állami egészségügyet, és csak a magánszektorban helyezkedhet el, ahol kizárólag a gyógyításra koncentrálhat megfelelő asszisztenciával.

– Kezdetben lehetetlen vállalkozásnak tűnt, hogy magán-fekvőellátásból el lehet érni a méretgazdaságossághoz szükséges betegszámot, és 4000 négyzetmétert meg lehet tölteni magánbetegekkel – mondta az igazgató. Mégis, mára olyannyira népszerűvé vált ez a fajta ellátás, hogy a magánkórházban jelenleg 250 szakember dolgozik, és az évi árbevétele eléri a 2 milliárd forintot. Eddig körülbelül 200 ezer embert kezeltek, a többség pedig visszatérő beteg.

Lantos Gabriella szerint Budapesten a lakosság kétharmada jár manapság magánorvoshoz bizonyos panaszaival. Az állami egészségügy hanyatlásával szerinte mára már nem csak a gazdagok kiváltsága a fizetős szolgáltatások igénybevétele, az alsó középosztály is megjelenik a rendeléseken.

Ők ráadásul kétszer is hajlandók a zsebükbe nyúlni, hiszen a társadalombiztosítási járulékot is befizetik az államkasszába. A Szinapszis piackutató vállalat 2016-os felmérése szerint a magánszolgáltatókhoz forduló 20 és 60 év közötti fővárosiak aránya tavaly 60 százalék volt, 2017 végére pedig várhatóan 65 százalék fölé emelkedik.

Mégis, úgy tűnik, hogy a magán ellátást igénye vevő betegeket nem szeretik az állami ellátásban. Lantos Gabriella szerint ugyanis mindennapos probléma, hogy a pácienst, akit náluk műtöttek, de a beavatkozás után szüksége lenne arra, hogy otthon gyógyuljon, kiírjanak táppénzre. Emellett komoly gondot okoz a pácienseknek, akik meddőségi kezelésre járnak a kórházba, hogy amennyiben családi otthonteremtési kedvezményt vettek igénybe, és a meghatározott ideig nem született gyermekük, a kezelés sikertelenségéről és a meddőségről igazolást kell kiállítani. Ezzel ugyanis kedvezőbb lehet a felvett összeg visszafizetési konstrukciója. Azonban ilyen igazolást egy rendelet szerint a kórháztól nem fogadnak el, ezzel hátrányba kerülhetnek az ott kezelt párok.

A kórház profiljában fontos szerephez jut a meddőségkezelés. A konferencián több előadó is beszélt erről a manapság szinte népbetegségnek számító állapotról. Mint mondták, hazánkban körülbelül 300 ezer párt érint a probléma, melynek okai közt fontos szerepet játszhatnak a környezeti hatások, mint az étkezés, allergia, illetve az, hogy egyre később szeretnének gyermeket vállalni a nők. Pedig míg egy 25 éves nőnél 10-ből 8 petesejt egészséges, addig 35 évesen ez már csak 5, 40 évesen 3, 45 éves kor felett pedig csak 1 a 10-ből. Sokan már csak a különféle lombikkezelések sikerességében bízhatnak.