Egy 2016-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által publikált elemzés szerint egyébként nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem állunk jól, ha az öngyilkosságok számát vizsgáljuk. A WHO szerint Európában hazánknál csupán Litvániának rosszabbak az öngyilkossági mutatói. Kifejezetten jól szerepelt a statisztikájában Görögország, Olaszország és Albánia is, de Spanyolországban és Nagy-Britanniában is kilenc alatt van a százezer lakosra jutó öngyilkosságok átlagos száma. Ez a szám hazánkban a 2012-es adatok szerint egyébként 25 volt. A szakma évtizedek óta hangoztatja is, hogy nincs hatékony nemzetstratégia az öngyilkosságok számának csökkentésére.
Lehóczky Pál pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság korábbi elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: 1989 óta megfeleződött az öngyilkosságok aránya, de továbbra sincs semmiféle nemzetstratégia a prevencióra, nincs országos mentálhigiénés, a lelki egészség védelmét szolgáló program, bár ennek kialakítását a WHO is szorgalmazta, javaslatcsomagot is összeállítottak a témában.
Az öngyilkosságot elkövetőkön belül magas a depressziósok aránya, így az ilyen betegséggel küzdők kezelése nagyon lényeges a megelőzés szempontjából. A mentális zavarokkal küzdők azonban több mint 50 százaléka nem jut el a megfelelő helyre, így segítséget sem kap időben.
Probléma, nehézség esetén bármikor, ingyenesen, előhívó szám nélkül tárcsázható a lelki segélyvonal száma: 116-123. A fiatalok a 116-111-es számon a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt is hívhatják, ahol névtelenül is feltehetik kérdéseiket, és segítséget kérhetnek.
