Karácsony Gergely: Zsidókat listázni még nem nácizmus

— A zsidók listázása nem nácizmus — állította Karácsony Gergely, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje, aki egy tévéműsorban próbálta tisztára mosni a Jobbikot. Pedig korábban sem ő, sem a balliberális pártok nem fogtak volna össze az általuk akkor antiszemitának, fasisztának nevezett Jobbikkal.

Karácsony Gergely (balra) politikai szelfijébe újabban a szélsőjobboldalról balra táncoló Vona Gáborék is beleférnek Fotó: Kurucz Árpád

Együtt a balliberálisok

Nem csak Karácsony Gergely bánik kesztyűs kézzel a szerintük egykor vállalhatatlan Jobbikkal. Vasárnap a teljes balliberális ellenzék közösen tüntet Orbán Viktor miniszterelnök évértékelője alatt. Az Értékeljünk együtt névre hallgató demonstráción a Jobbik oldalán ott lesz a DK, az MSZP, az LMP, a Liberálisok, a Párbeszéd, a Momentum, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők, noha pár éve még elképzelni sem tudták, hogy a Jobbikkal valaha is együttműködjenek.

A Hír TV Főhős című műsora legutóbbi adásában tökéletes képet adott arról, miért határolódtak el baloldali politikusok és közéleti személyiségek a Jobbiktól. Az összeállításban felidézik azt a 2012-es tüntetést, amit Gyöngyösi Márton ominózus zsidólistázása miatt szerveztek. A felszólalók között volt Bajnai Gordon egykori miniszterelnök, aki azt mondta: „a nácikkal szemben mindenkivel össze kell fogni, de még a hatalomért sem szabad összefogni a nácikkal”. Mesterházy Attila akkori MSZP-elnök úgy fogalmazott, „Ez nem egy unikális pillanat a magyar parlamentben vagy közéletben. (…) Mert a fasizmus egy vírus, a Jobbik pedig a vírusgazda”.

Nem sokkal később, egy vidéki tüntetésen Kolber István, a DK tagja úgy fogalmazott: a Jobbik egy újnáci párt, rasszista, kirekesztő, antiszemita politikával, s ugyanekkor mondta Lamperth Mónika volt szocialista belügyminiszter, hogy Gyöngyösi tettét nem lehet szó nélkül hagyni, a szocialisták pedig elutasítanak mindenféle náci, fasiszta megnyilvánulást.

Amikor 2014-ben a szkinhedmúltjáról elhíresült Snei­der Tamást az Országgyűlés alelnökévé választották, Vadai Ágnes (DK) az ATV-ben arról értekezett: el nem tudja képzelni, hogy Angela Merkel valaha is megszavazott volna egy ilyen ex-szkinhedvezért.

A Jobbik elleni állandó fellépés azonban nem Gyöngyösi listázásával kezdődött, és nem is akkor, amikor 2010-ben bekerültek a parlamentbe. Kende Péter író 2008-ban egy felszólalás alkalmával azt mondta, „nem fogunk beijedni pár ezer szarházi nyilas suhanctól”, 2009-ben pedig Lendvai Ildikó, az MSZP egykori elnöke arról beszélt, „veszélyes és aggasztó, hogy a magyar szélsőjobb, amelyik nem a pisztolyt fogja, de a gondolatokat hirdeti, az a parlamenti és az európai uniós bejutás küszöbén van”.

A Jobbik elleni utolsó tüntetést 2015-ben a Tolerancia Facebook-csoport hirdette meg, amelyen Zoltai Andrea, a Mazsihisz egykori ügyvezető igazgatójának lánya azt mondta, „a kirekesztés ellen küzdő embereknek nem a demokratikus pártok az ellenségei, hanem a náci Jobbik”.

Nincs új a nap alatt

A tüntetéseket azóta a Jobbikkal való együttműködések váltották fel. Pedig a párt nem sokat változott, erről tesznek tanúbizonyságot azok a felvételek, amelyek a közelmúltban kerültek elő. A Jobbikból azóta kilépni kényszerült Szávay István tavaly májusban dicsekedett el azzal párttársainak, hogy előző este egy szórakozóhelyen leütött egy zsidó nőt.

Idén januárban Sneider Tamásnak a pár évvel ezelőtti esküvőjéről kerültek elő felvételek, amelyek tanúsága szerint felesége náci karlendítéssel pózolt a kamerák előtt.

Bajnai intelme, miszerint a hatalomért sem lehet összefogni a nácikkal, süket fülekre talált
Fotó: MTI/Beliczay László

Pár nappal később Sneiderről az is kiderült, a kilencvenes évek elején többedmagával megvert egy mozgássérült cigány embert, amiért nyolc hónap felfüggesztett szabadságvesztést kapott. A Jobbik elnöke nem sokkal májusi elnökké választása után pedig arról beszélt egy kiszivárgott hangfelvétel szerint, hogy „jöhetnek a cigányok, ő mindenkit agyonüt”.

Miközben a nyilvánosságra került felvételek arra utalnak, hogy a Jobbik visszatért arra az útra, amelyen elindult és amelyen botrányok kísérték a pártot, vagy valójában le sem tért arról az útról, a pár éve még rendszeresen tüntető ellenzék most nem határolódik el a párttól.