Bármelyik pillanatban több tízezer migráns indulhat meg Európa felé

A Norvég Menekültügyi Tanács szerint 2019 egy újabb nehézségekkel teli év lesz, amikor 132 millió ember szorul majd humanitárius segítségre. A migránsok kötelező szétosztását támogató liberális jogvédő szervezet épp annak a brüsszeli álláspontnak mond ellent, amely szerint az illegális bevándorlók okozta krízisnek vége van. A Migrációkutató Intézet azt állítja: Török- és Görögországban éppen most készül a legújabb válság.

A Norvég Menekültügyi Tanács szerint idén 132 millió ember szorul majd humanitárius segítségre Fotó: Reuters

Migránsok tízezrei indulhatnak útnak Török- és Görögországból Németország irányába a Migrációkutató Intézet tegnap publikált gyorselemezése szerint.

A jelentés két Facebookon szerveződő „karavánra” hívta fel a figyelmet, amelyek bármikor (a legvalószínűbb, hogy jövő hét elején) megkísérelhetik az uniós határ átlépését.

A görögországi „Reménysugár karaván” hivatalos oldalán elérhető információkból az intézet arra következtetett, hogy március elejéig körülbelül húszezren csatlakoztak hozzá. A hasonló nevű és a görög akció által ihletett törökországi „Remény karaván” esetében ugyanakkor csaknem negyvenezren (főként szírek) jelezték a részvételi szándékukat.

A Norvég Menekültügyi Tanács szerint idén 132 millió ember szorul majd humanitárius segítségre
Fotó: Reuters

A Reménysugár karaván közösségi oldalán március 25-én közzétettek egy arab nyelvű bejegyzést. Ebből kiderül, hogy az albán határ közelében található Ioannina nevű görög település külterületén gyűlnének össze a csatlakozni kívánók egy rögtönzött táborban. A poszt szerint Athénból és Szaloníkiből közvetlen buszokkal lehet majd eljutni a gyülekezési helyre.

A kiindulási pont és a korábbi nyugat-balkáni migrációs útvonalak alapján a Migrációkutató Intézet azt feltételezi, hogy a karaván Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül akar eljutni Nyugat-Európába. Az indulás tervezett dátuma 2019. április 5.

A bejegyzésben arra kérik a csatlakozókat, hogy a várhatóan 7–10 napig tartó útra vigyenek magukkal sátrat, gyógyszert, élelmiszert, ruhát és pénzt. Bár a határok le vannak zárva a migránsok előtt, a szervezők tudni vélik, hogy kis időre megnyitják előttük a görög határt.

Ami a török kezdeményezést illeti, a Remény karaván Sanliurfa és Gaziantep környékén szerveződhet, ezen a területen ugyanis az elmúlt hetekben többezres tömeg gyűlt össze, mivel a közösségi médiában elterjedt, hogy hatezer szíriai kap hamarosan lehetőséget arra, hogy Európába menjen.

A szervezők szerint a karaván célja, hogy az európai országokban jobb életre vágyó szíriaiak egy – hangsúlyozottan humanitárius – konvoj segítségével kijussanak Törökországból – idézték fel a gyorselemzés szerzői.

A Remény karaván indulásának dátuma egyelőre nincs kitűzve. A karaván mozgását várhatóan a török hatóságok is akadályozni fogják. Erdogan elnök és a kormányzó AKP párt számára ugyanis fontos, hogy az Európai Unió felé megbízható szövetségesként tüntesse fel Törökországot.

Az intézet azt is hangsúlyozta, hogy mindkét kezdeményezés szerzői utaltak a „humanitárius” és jogvédő szervezetektől kapott támogatásra, melyek tagjai állítólag arra is vállalkoztak, hogy végigkísérjék útjukon a karavánokat.

Megjegyezték továbbá, hogy a nyugati sajtó mindmáig hallgat arról a veszélyről, amit a görög- és törökországi migránsok jelentenek.

Ezzel a bevándorláspárti erők azon narratíváját támogatják, amely szerint a válság elmúlt, miként azt Dimitrisz Av­ramopulosz, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa is bejelentette néhány hónappal ezelőtt. Brüsszel kínos hazugságáról ugyanakkor épp a liberális jogvédők rántották le a leplet.

A Norvég Menekültügyi Tanács (NRO) az év elején adott ki egy közleményt, amely szerint 2019 egy újabb válságos év lesz. Az ENSZ-szel is rendszeresen együttműködő szervezet szerint 2018-ban közel 70 millió ember hagyta el otthonát, és nincs bizonyíték arra, hogy ez a szám idén csökkenni fog. Azt is jelezték, hogy 2019-ben hivatalos becslések szerint 132 millió ember szorul majd humanitárius segítségre.

Hozzátették: a nemzetközi menekültügyi rendszerben nincs elég pénz. Bár tavaly 14 milliárd dollárt költöttek migránsokra, szerintük szükségleteik fedezésére 25 milliárd dollár kellett volna.

Az NRO mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a különbözetet a migránsokat be nem fogadó országokon kellene behajtani. Egy március 18-i közleményükben pedig egy automatikus és kötelező migránselosztási kvóta bevezetését követeli az Európai Uniótól.

Ezt azzal indokolják, hogy Görögországba tavaly is ötvenezer migráns érkezett, Törökországban pedig 3,5 milliónyian várakoznak. Az ENSZ-re hivatkozva kiemelték azt is, hogy idén 1,4 millió migránst kellene áttelepíteni Európába.

Ez már több mint jogvédelem

Kedden elfogadott egy dokumentumot az Európai Parlament, amely végeredményben megadhatja a lehetőséget az illegális migránsoknak arra, hogy legalizálják a státusukat Európában – közölte tegnap az Origó az Alapjogokért Központra hivatkozva. A kezdeményezés látszólag a rasszizmussal foglalkozik, amikor kezdeményezi egy „afrofóbiával” foglalkozó uniós munkacsoport felállítását. De arra is felszólítja a tagállamokat, hogy támogassanak és dolgozzanak ki az afrikai származású emberek politikai részvételét elősegítő kezdeményezéseket. Az EP többsége – ezzel jócskán túlhaladva a jogvédelmen – felkérte az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak biztonságos és legális lehetőségeket az unióba belépni kívánó migránsoknak. Az indítványt Meszerics Tamás (független, korábban LMP), Molnár Csaba (DK) és Niedermüller Péter (DK) is megszavazta.