Kérdéses, hogy a Fidesz maradhat-e a néppártban

Az Európai Néppárt ma szavazhat a Fidesz kizárásáról vagy tagságának felfüggesztéséről. A közgyűlésen Orbán Viktor is felszólal, és határozottan kiáll a Fidesz eddig is hangoztatott, a migrációt elutasító és a keresztény értékeket védelmező álláspontja mellett. Összeállításunkból kiderül, hogy a konfliktus alapvető oka, hogy a pártcsalád vezetése eltávolodott az eredeti keresztény-konzervatív értékektől, fontosabbá vált Soros Györgynek és a bevándorláspárti erőknek való megfelelés.

Néppárti diskurzus. Manfred Weber és Joseph Daul alighanem kész forgatókönyvvel érkezik a sorsdöntő tanácskozásra Fotó: Europress/AFP

Abban az évben Soros György egy cikket írt Európa feltámadhat címmel, amelyben hazánkról és Lengyelországról fenyegetésként értekezett, de előrevetítette azt is, hogy hamarosan „olyan folyamat kezdődhet, amely az EU felülről szerveződő politikáját jobb irányba fordíthatja”.

A milliárdos optimizmusát alighanem az táplálta, hogy az Euró­pai Bizottságot régi barátja, a néppárti Jean-Claude Juncker vezeti 2014 óta, az Európai Parlamentben pedig egy Soros alapítványától, az Open Society Foundations­től kiszivárgott dokumentum szerint 226 „szövetséges” képviselőt tartottak számon, közülük 36-an tagjai az EPP frakciójának.

A jelek szerint Soros György befolyása azóta csak nőtt az Európai Néppártban, amihez alighanem hozzájárult a „független” sajtó és bizonyos nem kormányzati szervezetek nyomása.

2018 folyamán ugyanis egyre több olyan cikk, nyilatkozat és „civil” ­jelentés látott napvilágot, amelyek szerzői mind kendőzetlenebbül követelték a Fidesz kizárását az EPP-ből. Legutóbb, éppen tegnap, a ­Financial Times szólította fel erre a néppártot, az a lap, amelyet a milliár­dos korábban is többször használt már szócsöveként. „Semmi keresnivalója sincs Orbán Viktornak és a Fidesznek az ­Euró­pai Néppártban” – szögezte le a cikk szerzője.

Beszédes, hogy tavaly májusban, az első komolyabb néppárti vitában a Fidesz kritikusai két követeléssel álltak elő, mondván, ezek teljesítésével Orbán Viktor pártja bizonyíthatná, hogy valóban, illetve továbbra is a néppárthoz tartozik. Az egyik a Soros-egyetem, a CEU működési engedélyének kibocsátása, akkor is, ha az egyetem nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek.

A másik pedig az illegális migráció és a tömeges bevándorlás megfékezésére kidolgozott, úgynevezett Stop, Soros! törvénycsomag visszavonása volt.

A néppárton belül őszre világossá váltak a törésvonalak. A közelgő európai parlamenti választásra a pártcsalád listavezetői pozíciójáért a saját szavai szerint a migrációt nem meggátolni, hanem menedzselni akaró Stubb, a bevándorláspárti, liberális tábor jelöltje, és a hozzá képest konzervatívnak tartott bajor Manfred Weber szállt versenybe. Az utóbbi győzelme azonban, egyre inkább úgy tűnik, már nem tudja megállítani a néppárt balratolódását.

Orbán Viktor kemény beszédre készül a mai ülésen
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A CEU novemberben egy látványos akcióval igyekezett nyomást gyakorolni az EPP-re. Majd őket követően egymás után szólították fel a különböző szocialista, liberális és zöldpártok képviselői a néppárt vezetését, hogy távolítsák el soraikból a magyar kormánypártok képviselőit. Ezen elvárásoknak mára több mint egy tucat EPP-tagpárt tett eleget.

Végül Weber is behódolt, amit budapesti látogatása alkalmával azzal bizonyított, hogy „elzarándokolt” a CEU campusába. A néppárt önfeladása azzal vált teljessé, hogy most sem a keresztény értékek képviseletét kérik számon a Fideszen, hanem a Sorost és Junckert ábrázoló plakátokat és a Soros-egyetem állítólagos „ellehetetlenítését”.