Kérdéses, hogy a Fidesz maradhat-e a néppártban

A Fidesz kizárásáról vagy felfüggesztéséről is szavazhat az Európai Néppárt (EPP) a mai közgyűlésén, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kormányzó párt delegációjának vezetőjeként jelen lesz, és információnk szerint markáns beszéddel készül, ismét határozottan kiáll majd az eddig is képviselt álláspont mellett.

Ennek lényege, hogy a migráció elutasításában és a keresztény értékek védelmében a Fidesz nem köt semmilyen kompromisszumot. Úgy tudjuk, az EPP elnöksége csak az utolsó pillanatban dönt arról, hogy a ma délután kezdődő ülésén milyen szankciót bocsásson szavazásra.

Néppárti diskurzus. Manfred Weber és Joseph Daul alighanem kész forgatókönyvvel érkezik a sorsdöntő tanácskozásra
Fotó: Europress/AFP

A legvalószínűbbnek a Fidesz ideiglenes, néhány hónapos felfüggesztése tűnik, ami azonban kormánypárti forrásaink szerint a kizárás előszobája, ez elfogadhatatlan lenne. A szankció az európai parlamenti választásokig vagy akár valamivel tovább, fél évig is eltarthatna, és a néppárt több feltételt is szabna a Fidesznek.

Tegnap Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a német Die Weltnek arról beszélt, hogy a Fidesz még soha nem állt ilyen közel a szakításhoz az EPP-vel. Ugyanakkor hozzáfűzte, ha valóban komolyra fordulnak a dolgok, azzal mindkét fél sokat veszíthet.

Közben Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő tegnap Brüsszelben azt hangoztatta, hogy a néppártnak „végre meg kell kezdenie az etikai nagytakarítást, és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához”.

Abban, hogy ilyen szintűre nőtt a feszültség a Fidesz és a pártcsaládja között, jelentős szerepe volt annak, hogy alig két év alatt teljesen kifordult sarkai­ból az Európai Néppárt, amit eredetileg a keresztény kultúra és a hagyományos értékek védelmét hirdető pártok hoztak létre 1976-ban.

Igaz, az ideológiai színeváltozásnak már 2015-ben, a legnagyobb migrációs válság idején voltak jelei – elég csak arra gondolni, ­hányan bírálták az EPP soraiból is a magyar kormánypártokat, amiért elutasították az Európa muszlimizációjával fenyegető és számos terrortámadásért felelős nyitott kapuk politikáját –, de a fordulat 2017 második felétől vált látványossá.

Abban az évben Soros György egy cikket írt Európa feltámadhat címmel, amelyben hazánkról és Lengyelországról fenyegetésként értekezett, de előrevetítette azt is, hogy hamarosan „olyan folyamat kezdődhet, amely az EU felülről szerveződő politikáját jobb irányba fordíthatja”.

A milliárdos optimizmusát alighanem az táplálta, hogy az Euró­pai Bizottságot régi barátja, a néppárti Jean-Claude Juncker vezeti 2014 óta, az Európai Parlamentben pedig egy Soros alapítványától, az Open Society Foundations­től kiszivárgott dokumentum szerint 226 „szövetséges” képviselőt tartottak számon, közülük 36-an tagjai az EPP frakciójának.

A jelek szerint Soros György befolyása azóta csak nőtt az Európai Néppártban, amihez alighanem hozzájárult a „független” sajtó és bizonyos nem kormányzati szervezetek nyomása.

2018 folyamán ugyanis egyre több olyan cikk, nyilatkozat és „civil” ­jelentés látott napvilágot, amelyek szerzői mind kendőzetlenebbül követelték a Fidesz kizárását az EPP-ből. Legutóbb, éppen tegnap, a ­Financial Times szólította fel erre a néppártot, az a lap, amelyet a milliár­dos korábban is többször használt már szócsöveként. „Semmi keresnivalója sincs Orbán Viktornak és a Fidesznek az ­Euró­pai Néppártban” – szögezte le a cikk szerzője.

Beszédes, hogy tavaly májusban, az első komolyabb néppárti vitában a Fidesz kritikusai két követeléssel álltak elő, mondván, ezek teljesítésével Orbán Viktor pártja bizonyíthatná, hogy valóban, illetve továbbra is a néppárthoz tartozik. Az egyik a Soros-egyetem, a CEU működési engedélyének kibocsátása, akkor is, ha az egyetem nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek.

A másik pedig az illegális migráció és a tömeges bevándorlás megfékezésére kidolgozott, úgynevezett Stop, Soros! törvénycsomag visszavonása volt.

A néppárton belül őszre világossá váltak a törésvonalak. A közelgő európai parlamenti választásra a pártcsalád listavezetői pozíciójáért a saját szavai szerint a migrációt nem meggátolni, hanem menedzselni akaró Stubb, a bevándorláspárti, liberális tábor jelöltje, és a hozzá képest konzervatívnak tartott bajor Manfred Weber szállt versenybe. Az utóbbi győzelme azonban, egyre inkább úgy tűnik, már nem tudja megállítani a néppárt balratolódását.

Orbán Viktor kemény beszédre készül a mai ülésen
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A CEU novemberben egy látványos akcióval igyekezett nyomást gyakorolni az EPP-re. Majd őket követően egymás után szólították fel a különböző szocialista, liberális és zöldpártok képviselői a néppárt vezetését, hogy távolítsák el soraikból a magyar kormánypártok képviselőit. Ezen elvárásoknak mára több mint egy tucat EPP-tagpárt tett eleget.

Végül Weber is behódolt, amit budapesti látogatása alkalmával azzal bizonyított, hogy „elzarándokolt” a CEU campusába. A néppárt önfeladása azzal vált teljessé, hogy most sem a keresztény értékek képviseletét kérik számon a Fideszen, hanem a Sorost és Junckert ábrázoló plakátokat és a Soros-egyetem állítólagos „ellehetetlenítését”.