Sokat nyerhetnénk az egészségügy reformjával

Az egészség nagyon is üzlet — véli a neves sebész. Varga Péter Pál szerint, ha a nem fektetünk bele egyénenként és társadalmi szinten, az egyén és a társadalom is elveszíti a munka- és jövedelemtermelő, ezzel pedig a versenyképességét.

A sebész szerint a megújulás nem az ágazatból fog elindulni Fotó: Kurucz Árpád

Semmit nem veszítene, ellenben nagyon is sokat nyerne az ország az egészségügyi ellátórendszer átfogó reformjával – álltja az ismert gerincsebész, Varga Péter Pál. Az Országos Gerincgyógyászati Központ és az annak bázisául szolgáló Budai Egészségközpont alapítójának – aki ily módon a magán- és az állami ellátásban egyaránt érdekelt – meggyőződése, hogy az egészségügyi reform nem az ágazatból fog indulni.

– Amíg a makroközgazdászok nem látják szükségét a változtatásoknak, addig nem fognak elhárulni az ellátórendszer hatékony működését, illetve a lakosság egészségi állapotának javulását akadályozó problémák. Most itt tartunk, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és már a Pénzügyminisztérium is foglalkozik a kérdéssel, ami égetően fontos. A problémahalmaz olyan mértékű, szintű, hogy a megoldása nem halasztható tovább – mondja.

Varga Péter Pál szerint három területen kell nagyon súlyos helyzettel szembenézni. Az egyik, hogy a közösségi források egyre kevésbé fedezik a valós ellátási szükségletek költségeit. A másik, ezzel szorosan összefüggő probléma, hogy a szűkös források is elégtelenül hasznosulnak, aminek az egyik legfőbb oka, hogy az egészségbiztosító intézményrendszert finanszíroz és nem betegségellátást. A humánerőforrás-krízis csak tetézi a bajt.

A sebész szerint a megújulás nem az ágazatból fog elindulni
Fotó: Kurucz Árpád

Az egészségügyet a költségvetésen kívül kizárólag öngondoskodásból és magánzsebből származó források működtetik, ez utóbbi kettőt azonban tovább lehetne és kellene is növelni, illetve az illegális csatornák felől szabályozott módon a betegellátásra felhasználni – véli a szakember. Hozzáteszi: biztos abban, hogy a költségvetésnek sokkal kevesebbe kerülne a kiegészítő vagy magán-egészségbiztosítások, az öngondoskodás támogatása adó- vagy járulékoldalról, mint az eladósodott kórházak rendszeres év végi kisegítése.

– A Boston Consulting Grouptól származó adatok szerint tavaly másfél-kétmillió eurót költöttek a magyarok zsebből magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez önmagában nem lenne baj, de miután nincs szabályozás, a vadhajtások nincsenek lenyesve, nálunk messze nem alakult még ki az állami és a magánellátás egyébként üdvözlendő, és például Németországban vagy Angliában hosszú évtizedek óta tartó, a betegek minél jobb ellátását célzó korrekt együttműködése – mondja Varga Péter Pál.

Szerinte demagógia azt állítani, hogy az egészség nem üzlet, mert nagyon is az. Ha nem fektetünk bele egyénenként és társadalmi szinten, az egyén és a társadalom is elveszíti a munka- és jövedelemtermelő, ezzel pedig a versenyképességét.

Bizakodó magánszféra

– Áttörés, hogy az MNB Versenyképességi programjában a magánegészségügy az állami ellátás partnereként, egyenjogú szereplőjeként jelenik meg – jelentette ki a legjelentősebb magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület elnöke egy háttérbeszélgetésen. Leitner György szerint ez azt jelenti, hogy a magán- és állami egészségügy végre felhagyhat a versengéssel, hogy helyette egymást erősítsék. A magánegészségügyi piac növekedése szerinte jelentős terhet venne le az állami ellátórendszerről. Az egyesület azzal is egyetért, hogy az állam az egészségügyi rendszer átláthatóbbá tételével, kifehérítésével is segíthetné a magánegészségügy fejlesztését.