A gyermekek érdekét helyezi előtérbe a szaktárca

Az Igazságügyi Minisztérium lépéseket készül tenni azért, hogy a gyermekek legfőbb érdekét szem előtt tartó szabályozás szülessen az úgynevezett jogellenes gyermekelviteli ügyekben. A kérdés aktualitását az adja, hogy egy gyermekeiért harcoló magyar anya ismét pert vesztett első fokon, miután tavaly az ügyében hozott hasonló ítéleteket hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság és újra kezdődött az eljárás.

A szülők mellett a gyerek véleménye is hangsúlyt kaphat Fotó: 123RF

Az Igazságügyi Minisztériumban (IM) hamarosan lezárul a jogellenes gyermekelviteli eljárásokra vonatkozó hazai jogszabály felülvizsgálata. Az eljárásban a gyermek legfőbb érdekének kell érvényesülnie, az új törvény ennek szellemében fog megszületni – írta lapunknak küldött válaszában az IM. A tárcát arról kérdeztük, hogy a jogellenes elviteli ügyekben – amikor a gyermeket az egyik szülő külföldre viszi a másik hozzájárulása nélkül – miként változtatnának a jelenlegi szabályokon.

Az ilyen esetekben a hazai jogszabályok mellett a nemzetközi törvények figyelembevételével szokott dönteni a bíróság. Az IM ezért nemzetközi szinten is előtérbe helyezné a gyermekeket védő álláspontot. – A vonatkozó uniós rendelet felülvizsgálata is a végéhez közeledik, a tárgyalásokon Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a gyermekek érdekeinek kell az eljárásokban előtérbe kerülniük – írta az IM.

A szülők mellett a gyerek véleménye is hangsúlyt kaphat
Fotó: 123RF

A magyar bíróságok többnyire úgy döntenek, hogy a gyermeket vissza kell vinni a korábbi tartózkodási helye szerinti államba, ahol a szülők közös megállapodása alapján élt. Az EU-n belül szigorúbb szabályozás érvényesül, még elviselhetetlen helyzet gyanúja esetén sem tagadható meg a visszavitel, ha a másik EU-tagállam garanciát ad arra, hogy a gyermeknek megfelelő védelmet nyújtanak. Az IM ezért szeretne változtatni valamelyest a hazai és a nemzetközi jogi környezeten.

A kérdés egy tavaly novemberi eset után kapott nagyobb nyilvánosságot. Akkor egyévnyi pereskedés után az első- és másodfokú bíróság, valamint a Kúria is olyan ítéletet hozott, amelyben egy magyar anyától elvette volna gyerekeit, és az olasz állampolgárságú, Spanyolországban élő apának ítélte volna őket. Az ügy alapja az volt, hogy az anya jogellenesen elvitte a gyerekeket. Ezután indult az anya ellen egy eljárás, amelyben a bíróság számos hibát követett el, és nem vették figyelembe kellő súllyal a gyermekek véleményét arról, hogy ők kinél szeretnének maradni. Az anya ezután az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, amely megállapította, hogy a nő panasza jogos volt. Az AB akkor megsemmisítette az ítéleteket, és az illetékes minisztereket arra kérte, kezdeményezzék a jogszabályok megváltoztatását. A jogellenes elviteli ügyek jogi környezetének átalakítása azért is aktuális, mert azóta újrakezdődött a per, amelynek körülményeiben lényegi változások nem történtek, az anya nemrég újra veszített első fokon.