A V4-lakosok több mint 70 százaléka előnyösnek tartja a NATO-tagságot

A visegrádi négyek (V4) szavazókorú lakosainak átlagosan 71 százaléka, Magyarországon a választópolgárok kétharmada előnyösnek tartja országa NATO-tagságát – derül ki a Nézőpont Intézet által 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét szerdán juttatták el az MTI-hez.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949. április 4-én alakult meg. A NATO fennállásának 70. évfordulóján és a közép-európaiak elsőkörös csatlakozásának 20. évfordulóján fontos tanulságként értékelve azt írták: a Nézőpont Intézet felmérése szerint a NATO imázsa és támogatottsága „kifejezetten kedvező” Közép-Európában.

A közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, valamint Németország esetében Bajorország és az egykori NDK területére eső tartományok) lakosainak körében a megkérdezettek átlagosan 64 százaléka mondta azt, hogy inkább előnyös, és mindössze 26 százalék azt, hogy inkább hátrányos az országa számára a NATO-tagság.

Mivel a nagyobb népességű országok lakosai támogatják nagyobb arányban az észak-atlanti szövetséget, számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 100 millió közép-európai választópolgárból 71 millió szerint kedvező, hogy adott ország NATO-tagsággal bír – írták.

Közép-Európán belül a V4-tagállamok a „legelkötelezettebbek” a NATO iránt: az itt élők átlagosan 71 százaléka szerint előnyös, és csupán egyötödük szerint (20 százalék) hátrányos az, hogy az adott ország egyben NATO-tag is.

Magyarországon a választópolgárok kétharmada (67 százalék) minősítette inkább előnyösnek és csupán 15 százalék inkább hátrányosnak a katonai és védelmi együttműködésben való részvételt. Leginkább a lengyelek elkötelezettsége látható az adatokból: 10-ből 9 lengyel (89 százalék) pozitívan állt a szervezethez. Legkevésbé a szlovákok NATO-pártiak, de még mindig a többségük, minden második polgáruk (52 százalék) tekinthető annak.

A nem NATO-tagok közül Ausztriában, valamint Szerbiában is egyötödnél kevesebb (19, illetve 17 százalék) azoknak az aránya, akik szerint hasznos lenne országuk számára a NATO-tagság. Az osztrák válaszadók esetében az ország „örökös semlegességének” hatása érhető tetten a NATO-tagság kedvezőtlenebb megítélésében, a szerbek esetében pedig az Oroszországhoz fűződő erősebb kapcsolatrendszer állhat ennek hátterében – tették hozzá.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása február 1. és február 27. között készült. A 12 közép-európai országban, illetve régióban (Kelet-Németország, Bajorország, Ausztria, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia, Horvátország, Szerbia, Bulgária) végzett kutatás egyenként ezer-ezer, összesen 12 ezer ember megkérdezésével zajlott le. A minta reprezentatív az adott ország társadalmának 18 évesnél idősebb lakosságára (nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint).