Líbiából nyolcszázezren indulhatnak Európa felé

A magyar választópolgárok fele a migrációs nyomás növekedésére számít a következő évtizedekben, a közép-európai régióban 51 millióan vélekednek úgy, hogy erősödik a bevándorlás — egyebek mellett ezt állapította meg a Nézőpont Intézet abban a kutatásban, amelyet a Magyar Nemzetnek készített. Az aggodalom nem alaptalan: a líbiai miniszterelnök, Fájez esz-Szarrádzs tegnap arról beszélt, hogy 800 ezer migráns indulhat el Líbiából Európa irányába, amennyiben a nyugati államok nem állítják meg a líbiai főváros, Tripoli ellen nyomuló Halífa Haftár tábornokot és csapatait.

Alig egy hónapja bevándorlók egy csoportja, akik tovább akartak menni Észak-Európába, már összecsapott a rendőrökkel Görögországban Fotó: Alexandros Avramidis Forrás: Reuters

A közép-európai régió 112 millió választópolgárából 51 millióan számítanak arra, hogy a következő egy évtizedben növekedszik az Európai Unió­ba irányuló bevándorlás mértéke, és mindösszesen húszmillióan gondolják úgy, hogy csökkenő trend előtt állunk – derül ki a Nézőpont Intézet 12 közép-európai országban, illetve régióban készített közvélemény-kutatásából.

Alig egy hónapja bevándorlók egy csoportja, akik tovább akartak menni Észak-Európába, már összecsapott a rendőrökkel Görögországban
Fotó: Reuters

A Magyar Nemzet számára készített felmérés adatai szerint a 2015-ös menekültválsághoz képest jelenleg csökkenő trend látható, ám várhatóan az Európát érintő migrációs nyomás a közeljövőben növekedni fog. A megkérdezett közép-európai országok lakosai­nak relatív többsége is erre számít: 45 százalékuk szerint a következő tíz évben emelkedik a bevándorlás mértéke, 32 százalék vélekedik úgy, hogy mindez a jelenlegi szinten marad, és csupán 18 százalékuk szerint csökken majd a tendencia. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy 88 millió közép-európai szerint növekedni vagy legalábbis stagnálni fog az unióba irányuló migráció mértéke.

Leginkább a bevándorlók által használt útvonalakon fekvő országok lakosai számítanak nagyobb migrációs nyomásra: Szerbiában a megkérdezettek 63, Horvátországban pedig 59 százaléka nyilatkozott így, de a lengyelek 55 százalékának is ez volt a véleménye. Magyarországon tízből öt választó számít erősödő migrációs folyamatokra. A legkevesebben, de még mindig közel az emberek egyharmada van ezen az állásponton Kelet-Németországban, Bajorországban Bulgáriában és Romániában – a megkérdezettek 31, 32, 33, illetve 35 százaléka.

A legkevésbé pesszimista Csehországban is csak az emberek negyede vélte úgy, hogy csökkenni fog a migráció jövőbeni mértéke. A visegrádi országok (V4) közül a lengyelek és a magyarok számítanak inkább a bevándorlás volumenének növekedésére, a csehek és a szlovákok kevésbé, ám náluk is kisebbségben vannak azok, akik csökkenésre számítanak. Összességében a V4-ek lakosainak 46 százaléka a bevándorlók számának növekedésével kalkulál.

A német ajkú területeken élők számítanak a legkevésbé arra, hogy a következő években növekedni fog a migrációs nyomás (39 százalék), de csökkenésre itt is csak a választók 18 százaléka számít. A többi közép-európai nemzetnél átlag feletti – 49 százalék – volt azok aránya, akik szerint emelkedni fog a migránsok száma, s az ő körükben volt a legalacsonyabb a csökkenést várók – 15 százalék – aránya is.