Novák Katalin: A csok beváltotta a hozzá fűzött reményeket

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár komoly eredménynek tartja, hogy közel félmillió ember otthonteremtését sikerült segíteni. A július 1-jével induló támogatásokkal tovább javulhat a családok helyzete. A politikus a lapunknak adott interjúban a közelgő EP-választásokról szólva kiemelte: oda kell figyelni arra, hogy az emberek biztonságban akarnak élni, és komolyan kell venni a tömeges bevándorlás jelentette fenyegetést.

„Egy konzervatív tojásból nem fog a liberalizmus kikelni” Fotó: Havran Zoltán

– Sokan nehezményezték korábban, hogy nehézkes és bonyolult a csok felvétele. Egyszerűsödött az eljárás?

– Amikor bevezetünk egy támogatást, két szempontot mérlegelünk. Az első, hogy minél több olyan embernek segítsünk, akinek szüksége van rá, a másik, hogy minimálisra szorítsuk a visszaélések lehetőségét. Az elején talán a kelleténél szigorúbbak voltunk, sok dokumentumot kellett benyújtani. A mostani nyilatkozati elvvel már senkinek sem kell tartania attól, hogy az igénylés túlságosan bonyolult lenne. Rendkívül egyszerű az eljárás, és a Család.hu oldalon részletesen lehet tájékozódni az összes családtámogatásról, így a csokról is. Érdemes egy picit utánajárni, pontosan mi és milyen feltételekkel jár az adott élethelyzetben.

„Egy konzervatív tojásból nem fog a liberalizmus kikelni”
Fotó: Havran Zoltán

– Mennyit költöttek eddig a csokra, és a következő évekre mekkora további költséget terveznek?

– A csokon keresztül eddig 300 milliárd forint támogatást tudtunk adni a magyar családoknak, és a kapcsolódó hitel révén további 150 milliárd forintot fordítottunk otthonteremtésre. A jövő évre tervezett összeg 250 mil­liárd körül várható, és ez egy felülről nyitott keret, minden jogosult meg fogja kapni a csokot, aki igényli. Nem fog elfogyni a pénz.

– Az ellenzék másik gyakran hangoztatott kritikája, hogy a csok csupán a többgyerekes családokat segíti. Mi erről a véleménye?

– Az egygyermekeseknek is jár a csok, és házasságkötéshez sincs kötve. A gyermekeiket egyedül nevelők is ugyanolyan feltételekkel megkaphatják, mint a kétszülős családok. Korábban soha nem volt még ilyen támogatás az egyszülős családoknak. Az igaz, hogy minél több gyermek van, annál nagyobb a támogatás, de ez logikus, hiszen több gyermekhez nagyobb lakásra és komolyabb anyagi segítségre van szükség.

– Eddig sokan nem tudták felvenni a csokot, mert csak új építésű ingatlanra járt a hitel.

– Az, hogy tavaly decembertől már a két gyermeket vállalóknak vagy nevelőknek, július 1-jétől pedig használt ingatlanra is fel lehet venni a csokhoz kapcsolódó, garantáltan három százalék alatti, kedvezményes kamatozású kölcsönt, ugyanakkora összeggel, mint az új építésűeknél, fontos lépés, hiszen sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy új ingatlanba költözzenek. Szintén jelentős segítséget nyújthat a babaváró támogatás, amely szabadon felhasználható 10 millió forintot biztosít a fiataloknak. Ez kamatmentes kölcsönnek indul, de akár teljes egészében vissza nem fizetendő támogatássá is válhat.

– Orbán Viktor hirdette meg, hogy minden családban legyen három gyerek, három szoba és négy kerék. Ma mintha megfordult volna a sorrend, a három szoba és a négy kerék megléte után gondolkoznak csak a gyermekvállalásról. Miként értékeli ezt a jelenséget?

– Célunk, hogy ha – felelős módon – gyermekvállalás mellett döntenek a fiatalok, akkor ennek ne anyagi akadálya legyen. Nem akarunk egyfajta családmodellt példának állítani. El kell fogadni, hogy megváltozott a világ, és sok fiatal az anyagi biztonságot a gyermekvállalás előfeltételének tekinti. Nem érdemes megpróbálni ezt megváltoztatni. Nem vagyok híve a társadalommérnökösködésnek. Az új jelenségek új válaszokat, újfajta támogatási formákat igényelnek. Jelen esetben azt, hogy a fiatalok már a gyermekvállalást ­megelőzően olyan segítséget kapjanak, amivel el tudják kezdeni önálló felnőtt életüket. A családalapítás és a karrierépítés sorrendje is megfordult, a gyermekvállalás időpontja kitolódott, több a termékenységi probléma, mint régen. Ezek fontos kérdések, amiről kevés szó esik.

– Beszéljünk a közelgő EP-választásokról. Hogy látja, mi a mostani voksolás tétje?

– A magyarok, de szerintem minden európai polgár számára a saját és családjuk fizikai, egzisztenciális, lelki biztonsága a fontos. Ezért nem szabad a szőnyeg alá söpörni a migrációs fenyegetést sem. Számos ellenzéki politikus a mai napig ezt álproblémának próbálja beállítani, tagadják, hogy ez egy valós fenyegetés, ami folyamatosan dörömböl Európa és Magyarország kapuján. Nekünk eddig sikerült kint tartani ezt a veszélyt, de erősen az ajtónak kell vetnünk a vállunkat, hogy ne tudják benyomni. Ha ezen az ellentartáson engedünk, egyből ránk törik az ajtót. Ezt értik a magyar emberek, és fontosnak tartják küzdelmünket, mi pedig a jövőben is ehhez az ellenálláshoz kérünk felhatalmazást tőlük.

– Egyre többször esik szó a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kulturális különbségekről. Mit tud üzenni a Fidesz Európának?

– Óvatos vagyok azzal kapcsolatban, hogy európai szintű üzenetet fogalmazzunk meg. Nekünk az elsődleges dolgunk, hogy a magyar emberek jólétéről és biztonságáról gondoskodjunk. Ha mégis üzennünk kellene Európának, azt mondhatnánk, hogy a kontinens jövője veszélyben van. Tennünk kell azért, hogy Európát olyannak őrizzük meg, amilyen. Én szeretem Magyarországot olyannak, amilyen most. És szeretem Európát is. Szeretem, hogy más Franciaország, mint Spanyolország vagy mondjuk a skandináv államok. Ez a kontinens elég sokszínű ma is. Nem attól lesz Európa izgalmas, ha kívülről importálunk kultúrákat. Azt kell megtanulnunk, hogyan lehet a gazdasági világversenyben közösen eredményesen fellépnünk, és hogyan tudjuk Euró­pa határait megerősíteni, a belső biztonságot garantálni. Emellett törekedni kell arra, hogy az európai kultúrák úgy éljenek egymás mellett, hogy ne váljon olvasztótégellyé az EU, ne egy identitás nélküli massza legyen a végén belőle.

– Az Európai Bizottság legújabb kampányfilmjében gyermekek születését láthatjuk, Manfred Weber kampányában is szerepel egy családi hitelre való ígéret. Mit szól ezekhez a változásokhoz?

– Megnéztem a kampányfilmet, és olvastam a csúcsjelöltünk programját is. Elgondolkodtatott, hogy mit is üzennek. Vannak jó irányba tett lépések, de talán nem elég határozottak, főként, ha a másik irányba közben kettőt lépünk. Egyenes beszédre, határozott üzenetekre van szükség. Én óvatos lennék például azzal kapcsolatban, hogy bizonyos szociális juttatásokat európai szinten egységesen határozzunk meg, ahogy az úgynevezett jogállamisági szempontok pontos szabályozás és egyetértés nélküli érvényesítésében is látok veszélyt. El kell fogadnunk, hogy nincsenek bölcsebb és még tanulatlan tagállamok, hanem egyenrangú nemzetállamok közösségéről szól az Európai Unió. Miniszterelnök úr is meghirdetett egy hétpontos programot az EP-választások kapcsán. Hazánkban már meghaladta az egymilliót az ezt támogató aláírások száma. Ez egy komoly jelzés arról, hogy olyan kérdésekről van benne szó, amelyek valóban foglalkoztatják a magyar embereket.

– Miként látja az Európai Néppárt jövőjét?

– Azt kívánom, hogy az Európai Néppárt egyre erősödjön, és legyen ereje balra kacsintgatás nélkül megmaradni jobbközép politikai erőnek. Látni kell, a politikai paletta rendkívül sokszínű. Idehaza látjuk, hogy éppen a baloldal és a szélsőjobb borul össze egymással. Érdekes dolgok történnek Európában is. Nem szabad kimondani, hogy mindenki, aki a néppárttól jobbra van, az szélsőjobboldali. Baloldalra pedig biztosan nem szabad tovább araszolnia a pártcsaládunknak. Olyanok is lehetnek, akik még nem helyezkedtek el a politikai térképen, hiszen ez lesz az első megmérettetésük. Velük is talán együtt lehet működni a jövőben.

– Manfred Weber programjában a jogállamisági mechanizmus radikális egyszerűsítése is benne van. Erről mi a véleménye?

– Már azt is rendkívül veszélyes ötletnek tartom, ami egy másik dokumentumban szerepel, hogy külpolitikai döntésekben az egyhangú döntést eltörölnék a tanácsban. Általában minden elképzelés, ami az egyenrangú tagállamok fő döntéshozó szervétől, az Európai Tanácstól hatásköröket vonna el, rossz irányba vezet. Függetlenül attól, hogy egy országnak mekkora gazdasági súlya van vagy hányan lakják, egyenrangú félként, nemzetállamként kell szerepelnie az Európai Unióban. Minden, ami ezt gyengíti, káros.

– Ön szerint a jogállamiság kérdésé­ben észszerű egyezségre lehet jutni?

– Létezik egy balliberális gondolkodás, amely úgy tekint a politikai irányzatokra, mintha egy fejlődési pálya különböző szakaszai lennének. Eszerint a konzervatív gondolkodás egy fejletlen, mára meghaladott eszme, és ­evolúciós úton előbb-utóbb mindenképpen el fog jutni a liberalizmushoz. Pedig egy konzervatív tojásból nem fog a liberalizmus kikelni, akármennyit kotlunk is rajta. Vannak, akik úgy érzik: nálunk van a bölcsek köve, és ők – nem egzakt szempontok alapján is – pontosan tudják, miként kellene működnie a demokráciának. Közben saját hazájukban folyamatosan veszítenek a támogatottságból. Már van jogállamiság-mechanizmus az Európai Unióban. Az sem működik igazán. Nem érzem a jogállamiság kérdését jelenleg Európa legsúlyosabb problémájának. De természetesen egyenlő partnerként, észszerű szabályok alakításában szívesen részt veszünk a jövőben is.