A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének (NYEOMSZSZ) közgyűlésén elhangzott, hogy a szövetség, illetve a határon túli magyar pártok támogatják a polgári kezdeményezést, amelyet szombaton indítottak el az erdélyi Székely Majálison.
Céljuk, hogy hét tagállamból legalább egymillió aláírást gyűjtsenek össze, s így az EU kötelező jelleggel foglalkozzon a kezdeményezéssel.
Szili Katalin hangsúlyozta: a határon túli magyarság autonómiatörekvései szempontjából is fontos kérdés, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson azok a politikai erők kerüljenek többségbe, akik nem az európai egyesült államokban, hanem a nemzetek Európájában gondolkodnak.
Hozzátette, a magyaroknak olyan összetételű Európai Parlament megalakulása az érdekük, ahol az őshonos kisebbségek kérdését, például a székelyföldi autonómiatörekvéseket napirenden lehet tartani.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte: Szerbia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, ám a magyar állampolgársággal rendelkező vajdasági magyarok csaknem fele már jelezte, hogy élni kíván szavazati jogával az EP-választáson. A választást intenzív kampánnyal segítik: 448 aktivistájuk járja a Vajdaságot és bekopognak minden házba, ahol potenciális szavazók lehetnek.
Kifejezte reményét, hogy jó eredményt ér el a „nemzeti lista”, mert ha a föderalisták győznek, akkor a németek és a franciák irányítanak majd, attól függetlenül, hogy ez jó-e a magyaroknak.
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács képviselője kiemelte: a kisebbségi fejlesztési régió kialakításának az a célja, hogy az unió kiemelten kezelje azokat a térségeket, amelyek etnikai összetétele eltérő a környezetétől. Példaként említette, hogy Székelyföld Románia uniós csatlakozása óta gazdasági diszkriminációt szenved el. Miközben például Brassó megye GDP-je 20 százalékkal nőtt, a szomszédos Kovászna megyében csak 1,7 százalékkal bővült az össztermék. Ha sikerülne keresztülvinni a régió ügyét, akkor a helyi közösségek dönthetnének a fejlesztési igényeikről – mondta.