Inkább jobboldaliak vagyunk

A magyar társadalom inkább jobb-, mint baloldali — derül ki a Magyar Tudományos Akadémia által készített felmérésből. Amíg jobboldaliak minden településtípusban viszonylag sokan vannak, és elkötelezetten a kormánypártokra szavaznak, addig a baloldal visszaszorulóban van, aminek egyebek mellett az lehet az oka, hogy egyre többen vallják magukat a centrumhoz tartozónak.

A magukat jobbra sorolók körében kevés a bizonytalan Fotó: Bach Máté

A válaszadók 31 százaléka inkább jobboldalinak vallotta magát annak a felmérésnek a keretében, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja A magyar társadalom és a politika, 2019 címmel hazánk lakosságának politikai orientációját megvizsgálva tett közzé. A kutatás eredményei szerint miközben a baloldalhoz húzók aránya csak húsz százalék volt, a fennmaradó 49 százalék középre sorolta magát, a centristák pedig az évek óta megfigyelhető trend szerint egyre többen vannak hazánkban.

Ezzel kapcsolatban a kutatás készítői megjegyzik: felvethető, hogy a centrum nem egyenlő-e Magyarországon a bizonytalansággal, a politikai erőtérben való kevéssé magabiztos tájékozódással. Ezt a feltételezésüket alátámasztani látszik, hogy a magukat centrumhoz tartozóként meghatározó válaszadók között voltak a legnagyobb arányban azok, akik vagy nem tudtak, vagy nem akartak arra a kérdésre válaszolni, hogy egy most vasárnapi választáson melyik pártra szavaznának, illetve azt állították, hogy semmiképp sem mennének el szavazni ezen a napon.

A magukat jobbra sorolók körében kevés a bizonytalan
Fotó: Bach Máté

A centrumszavazók 17 százaléka egyébként a kormányzó pártszövetségre szavazna, és a Jobbik, valamint a baloldali pártok támogatottságának jelentős csökkenése figyelhető meg körükben, azaz: nem a jobb-, hanem a baloldalról húzódnak középre a magyarok.

Az önmagukat jobbra besorolók körében alacsony a bizonytalanok aránya, vagyis a következetes jobboldaliság és a konzekvens pártválasztás erősen összefügg egymással. A jobboldaliak 61 százaléka kormánypártokra szavazna, és a Jobbik támogatottsága is erősen csökkent a körükben. A baloldalon ezzel szemben több párt között oszlanak el a szavazatok: mintegy húsz százalék választaná az MSZP-t, tizenöt a DK-t és négy-négy az LMP-t, illetve a Momentumot.

A kutatás a területi megoszlás terén az EP-választásokon kialakulthoz hasonló eredményt hozott, azaz a jobbra húzók aránya a községekben a legmagasabb, a megyeszékhelyeken pedig a legalacsonyabb. A baloldaliak aránya a városokban és Budapesten magasabb, míg a centristák közül a megyeszékhelyeken élnek a legmagasabb arányban.