Átadták a felújított pesterzsébeti strandfürdőt

Átadták a felújított Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőt szerdán, a rekonstrukció több mint hárommilliárd forintból valósult meg, a strand délután nyitja meg kapuit.

Tarlós István főpolgármester az átadási ünnepségen elmondta: 3,4 milliárd forintból újították fel Budapest egyetlen jódos-sós vizű gyógyfürdőjét. A Soroksári-Duna bal partján álló pesterzsébeti fürdőt veszteséges működése miatt évekkel ezelőtt be kellett zárni: a strand 2001, a gyógyfürdő 2005 óta nem fogad vendégeket – emlékeztetett.

Közlése szerint a felújítási munkálatok 2018 elején kezdődtek, a zárt termálfürdő részt már az év decemberében megnyitották, míg a kinti strandrész az idei szezonra készült el. A felújítás során egy tizenhárom medencés, egész évben üzemelő gyógy- és élményfürdőt alakítottak ki.

Modernizálták a helyi védelem alatt álló kupolás „áltörökfürdőt” és egy 4300 négyzetméteres új épülettel is bővült a létesítmény.

A fedett térben tíz medence – jódos-sós vizű termálmedence, termálmedencék, gyerekmedence, kiúszós élménymedence, a terápiás részlegen súly- és kádfürdők, merülőmedencék és Kneipp-medence – várja a látogatókat, míg a kinti részlegen – a felújított hullámmedence mellett – helyett kapott egy gyerek- és egy úszómedence is. A szaunavilág a teljes megnyitás után külön zónaként üzemel majd.

Tarlós István elmondta, a KEHOP-program keretén belül a főváros, illetve a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. több mint 170 millió forint támogatást nyert a fürdő energetikai fejlesztésére, amelynek eredményeként az energetikai korszerűsítés fenntarthatóvá teszi a fürdő működését, hozzájárul az energiaköltségek csökkenéséhez. A hőtechnikai korszerűsítés esztétikai megújulással is jár – tette hozzá.

A fürdő területén egy 120 parkolóhely létesült és a fürdő környezetében is további változások lesznek. Ezekről jelenleg is folynak az egyeztetések a helyi önkormányzattal. A tervek szerint a közelben még 100 parkolóhelyet hoznak létre.

A főpolgármester kiemelte: a rekonstrukció a fővárosi önkormányzat fürdőfejlesztési programjának része, annak eredményeképp már megújult, illetve bővült is 2010 óta a Palatinus, a Rudas, a Lukács, a Pascal vagy például a Csillaghegyi strand.

„Most újabb jelentős lépést tettünk annak a célnak az érdekében, hogy Budapest fürdőváros jellege az elképzeléseknek megfelelően tovább erősödjék” – fogalmazott Tarlós István.

Szólt arról, hogy a főváros mellett elterülő, ma Budapest XX. kerületét alkotó Pesterzsébet Dunaparti részén már a XX. század első évtizedeiben strand létesült. Az 1930-ban épült strandmedencét először a Duna vizével töltötték. A fürdőt 1931-ben Földváry János, mint bérlő üzemeltette, amit nyilvános pályázat útján nyert el. A bérlő azonnal jelentős vízkutatásba kezdett, ami viszonylag rövid idő alatt eredményt hozott. Budapesten egyedülálló típusú, jódot, konyhasót és brómot is jelentős mennyiségben tartalmazó hévízre bukkantak. Ez a fajta víz mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas, ráadásul a jód keringésjavító, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, a bróm pedig idegnyugtató, stresszoldó hatásáról ismert.

A fürdő a II. világháborúban jelentősen megrongálódott, 1950 elején került az akkori Fővárosi Fürdőigazgatóság kezelésébe. Mivel a Duna vize már nem volt alkalmas fürdésre, 1951-ben a két korábbi kutat mélyítették. Ekkor szüntették meg a dunai szabad strandfürdőzést. 1956-ban a fürdőt felújították, illetve a korábbi kút elégtelen vízhozama miatt megkezdődött egy új kút fúrása. Ezekben az években a fürdő három medencéjével váltott napokon üzemelt nők és férfiak számára. Évente 11-12 ezer vendéget fogadott. 1968-ig iszapkezeléseket és masszázsokat is biztosítottak a fürdőben.

Az 1977-ben fúrt újabb kút vizének és az 1979-ben átadott gyermekmedencének köszönhetően a fürdő forgalma ugrásszerűen megnőtt. A kedvező eredmények azonban nem tudták ellensúlyozni a gyógyfürdő-részleg költségeinek emelkedését, mivel a jódos-sós vizet fel kellett melegíteni. Így előbb a strand, majd a gyógyfürdő is bezárt.

Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) vezérigazgatója elmondta, a régi fürdő mintegy 800 négyzetméternyi területe 4300 négyzetméter fedett fürdőterülettel egészült ki a rekonstrukció során. Közölte, a fürdő déli, hátsó része még zárva marad, annak fejlesztésén még gondolkodnak. A forgalom függvényében döntik majd el, hogy ezen a területen mi valósuljon meg – tette hozzá.

Szőke László szólt arról is, hogy a BGYH jelenlegi menedzsmentje 2010 végén kezdte meg tevékenységét, előtte a cég évente 600 millió – 1 milliárd forint veszteséget termelt hosszú éveken keresztül. A cég 2018-as adózás előtti eredménye 4,3 milliárd forint volt, úgy, hogy a működéséhez nem kap sem fővárosi, sem állami támogatást. Az összeget visszaforgatják fejlesztésre – közölte, megjegyezve, a fővárostól kapott egyszeri mintegy 900 millió forintos támogatással sikerült egyenesbe hozni a cég működését, majd 2013-ban tudták elkezdeni a fejlesztéseket.