Darák Péter: A Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű ítélkezést

Darák Péter kitért arra: az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács viszonyáról erőteljes politikai kommunikáció zajlott. Nincs olyan szerv, amely a két intézmény vitáját eldönthetné, ezért azt maguknak kell rendezniük. Nincs működésképtelenség, de a kommunikáció elnehezült. Indokolt lenne visszatérni a bizalmon alapuló közvetlen párbeszédhez – mondta.

A Kúria elnöke jó példaként a Kúria és az Alkotmánybíróság közti párbeszédet és az egymás munkájára figyelő építkezést említette.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a sajtótájékoztatón ismertetett több elvi jelentőségű döntést, köztük azt, amely szerint az óriásplakátok összefirkálása megvalósíthatja a rongálás bűncselekményét, az ilyen ügyekben a véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozás nem akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak.

Kónya István újságírói kérdésre elmondta, hogy még júliusban vizsgálni fogja a Kúria a budapesti hajóbalesetben meggyanúsított hajóskapitány óvadékának ügyét.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a devizahiteles érvénytelenségi perekkel kapcsolatban elmondta: a polgári ügyszak számára még mindig ez jelenti a legnagyobb kihívást, országszerte mintegy ötezer ilyen ügy van folyamatban. Újabb devizahiteles perekkel azonban már nem számolnak, tekintettel például az elévülésre.

A Európai Unió Bírósága korábban már kimondta, hogy ha nem volt megfelelő az árfolyamkockázattal kapcsolatos banki tájékoztatás, akkor az a szerződés érvénytelenségét eredményezheti. A magyar bíróságoknak kell a konkrét ügyekben vizsgálniuk azt, hogy a tájékoztatás megfelelő volt-e, és ha nem, akkor annak mi a következménye. A Kúria Konzultációs Testülete a bírói mérlegelést segítő ajánlásokat dolgozott ki: például nem megfelelő a tájékoztatás, ha homályos, nem kap elegendő időt a tanulmányozásra az ügyfél, vagy ha az árfolyamkockázat csak több dokumentum egybevetéséből következtethető ki.

A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményével kapcsolatban a Kúria Konzultációs Testülete két hete tette közzé az elszámolásra vonatkozó ajánlásait. Wellmann György azt emelte ki, hogy a tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenné váló devizahiteles szerződést vagy forintkölcsönként forintkamatokkal számolva vagy a devizaátváltási árfolyam maximálásával kell érvényessé nyilvánítani. A fogyasztó azonban semmiképpen nem járhat rosszabbul.

A kollégiumvezető hangsúlyozta, hogy mindez csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyekben az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás bizonyíthatóan nem volt megfelelő.

Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője a közelmúlt jelentős ügyei közül kiemelte azt, amelyik szerint az elektronikus média kiegyensúlyozottságának vizsgálatakor az egész műsorfolyamot figyelembe kell venni. Elmondta azt is, hogy ősszel vizsgálni fogják a helyszíni bírság elleni jogorvoslat kérdését.

Székely Ákos, a Kúria büntető kollégiumának vezetője a sajtótájékoztatón kiemelte azt a jogegységi döntést, amely szerint abban az esetben, ha egy gazdasági társaság tulajdonosa és ügyvezetője ugyanaz a személy, abban az esetben is elkövethető a cég sérelmére a hűtlen kezelés.

Tálné Molnár Erika, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetőhelyettese beszélt többek között a versenytilalmi ügyekről, amelyekben többnyire a munkáltatók indítanak pert olyan megállapodások alapján, amelyekben nem egyszer túlzott, a munkavállalókat ellehetetlenítő kikötéseket alkalmaznak. Egy ügyben például a speciális szakismerettel rendelkező munkavállalót a munkáltató a cégtől való távozást követően két évre Európa egész területén eltiltotta a hivatása gyakorlásától.