Gulyás Gergely: A 2020-as költségvetés a biztonságot, a jövőt és a növekedést szolgálja

Gulyás Gergely közölte, a július 1-jén indult programok iránt továbbra is jelentős az érdeklődés.

A karcagi rendőrkapitányról kiszivárgott hangfelvételről azt mondta, ha a valóságnak megfelelőek a hallottak, akkor az büntetőjogi kérdés, senki nem állhat a törvények felett.

Arra a kérdésre, miért most módosították a bűnszervezetekkel kapcsolatos törvényt, a miniszter azt mondta: azért, mert az Igazságügyi Minisztérium most tett erre javaslatot.

A miniszter az operaház felújítás utáni megnyitását 2021-re ígérte, míg a Sorsok Házáról azt mondta, nincs változás, csak akkor nyitják meg, ha a kérdésben béke, harmónia és egyetértés van.

Egy másik kérdésre, mikorra várható, hogy Triesztben a kikötő építésének kezdete, Gulyás Gergely azt mondta, tudomása szerint egy-másfél év múlva.

Volt kérdés arról, hogy tervezik-e szigorítani a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorítását a feltételes szabadlábra helyezés esetén. Gulyás Gergely szerint az olaszliszkai vagy Marian Cozma meggyilkolása ügyében a korábbi Btk. szabályai az érvényesek, de az új büntető törvénykönyvben sem változtak a büntetések kiszabásának mértékei, a szabadlábra bocsátás eljárási szabályai változhattak. Az felháborító, hogy akik ilyen bestiális bűncselekményeket követtek el ezelőtt 10-13 évvel, azok most szabadlábon lehetnek – közölte.

Egy kérdésre rögzítette azt is, hogy kormányzati támogatással azt kell segíteni, hogy mindenhol legyenek olyan műtők, amelyeket 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet esetén is lehet használni.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) és Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította

A jobboldaliak többsége megszavazta Ursula von der Leyent, a baloldaliak többsége elutasította, így a jobbközép és a jobboldal támogatásával lett az Európai Bizottság elnöke – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető kiemelte: Ursula von der Leyen a magyar kormány és a V4 támogatása nélkül nem lehetett volna az Európai Bizottság elnökjelöltje, a kormánypárti európai parlamenti (EP-) képviselők szavazata nélkül pedig nem lehetett volna az uniós testület elnöke.

Azt mondta: az EP sokkal széttöredezettebb, mint eddig, több politikai közösségre oszlik, mint korábban, nehezebb többséget elérni, ezért különösen nagy teljesítmény, hogy sikerült a képviselők többségének a támogatását megszerezni. A 13 kormánypárti szavazatra matematikailag is szükség volt az eredményhez – fűzte hozzá. Közölte: „van bizalmunk a megválasztott jelölt irányába, ez egy megelőlegezett bizalom”.

Gulyás Gergely megjegyezte: az új Európai Bizottságnak és elnökének komoly feladatai lesznek, amelyekhez nehézségek közepette kell hozzálátniuk. Európa nincs jó állapotban, a most távozó bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker legnagyobb erénye, hogy „kellően sok hibát” hagyott hátra, hogy tanulni lehessen belőlük – fogalmazott. Ilyennek nevezte a migrációs helyzet kezelését, azt, hogy a hatékony határvédelem támogatói közé csak a migrációs nyomás kialakulása után állt be, továbbá, hogy máig nem térítették meg a határvédelem magyar költségeit. Azt is a hibák között sorolta, hogy a Brexit, a brit kilépés feltételei még mindig bizonytalanok.

A miniszter hangsúlyozta: bebizonyosodott az is, hogy a Spiztenkandidat-rendszer nem életképes, egy csúcsjelölt sem tudta az uniós állam- és kormányfők többségének támogatását megszerezni, akit viszont ők jelöltek, az lett végül a bizottság elnöke. Sem Frans Timmermans, sem Manfred Weber nem lett bizottsági elnök, Webertől „a támogatást kérésére megvontuk”, Timmermans támogatásától pedig mindig is tartózkodtunk – emlékeztetett.

Közölte: így nem olyan elnöke lett a bizottságnak, aki bármely tagállamot korábban megtámadott volna, és aki politikai múltja miatt a koordinációs szerepre, a szerződések őrének szerepére alkalmatlan lenne.

Kérdésre az EP-bizottságok tisztviselőiről tartott szavazásokról Gulyás Gergely elmondta: a nemzeti érdekeket kell képviselni a nemzetközi szervezetekben is, de a baloldali ellenzék tekintetében nemzeti érdekképviseletről beszélni nem lehet. Pedig ha valaki a magyar választóktól kap mandátumot, a magyar érdekeket kell képviselnie – vélekedett.

Kitért rá: a kérdésben van egy megegyezés a frakciók között, a különböző politikai erők megállapodnak egymással. Ha egy kommunista, liberális vagy zöld jelöltet „mi nem tartanánk alkalmasnak” bizottsági tisztségek betöltésére, akkor is „tartjuk magunkat a kompromisszumokhoz” – közölte.

Arra a kérdésre, hogy mi a kormány álláspontja Ursula von der Leyen kijelentéséről, miszerint küzdeni fog az európai értékekért, a miniszter úgy fogalmazott: „együtt tudunk küzdeni azok ellen, akik az európai értékeket gyengíteni szeretnék”, és ezt a nyilatkozatot, „a közös küzdelemre való felhívásnak tekintjük”. Mindez igaz a valóban fontos jogállamisági elvekre, például a nemzeti kisebbségeket megillető jogokra – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy az ENSZ jelentéstevője szerdán felszólította a kormányt, hogy a migrációs helyzet miatti válsághelyzet meghosszabbítását gondolja át, Gulyás Gergely közölte: amikor lejár a válsághelyzet időszaka, a továbbiakról a Belügyminisztérium tesz javaslatot, amelyet a kormány megfontol. Mindenkitől szívesen fogadunk tanácsot, de fenntartásokkal kell kezelni az ENSZ jelentését, hiszen ismert a világszervezet álláspontja a migráció kérdésében – emlékeztetett.