Hableány-katasztrófa: Nincs adatvesztés

Semmi nem tűnt el azokból az elektronikus adatokból, amit a Hab­leány-katasztrófa kapcsán lefoglalt a hatóság. A különleges ügyészi csoport irányításával zajló nyomozás során több mint két terabájtnyi elektronikus bizonyítékot értékelnek, elemeznek, és a megállapítások tükrében rendelnek el újabb nyomozati cselekményt, de csak ha arra szükség van. A Kúria az óvadék intézményét vizsgálná.

A hullámsírba küldött Hableány sétahajó roncsát kiemelik a mentőcsapatok a Dunából. Huszonheten meghaltak, egy ember eltűnt. Fotó: Bach Máté

Minden bizonyíték a nyomozócsoport rendelkezésére áll
Fotó: Bach Máté

Az adatok kimentése a nyomozók és igazságügyi szakértő jelenlétében történt, a hajó illetékese önként adta át az összes adatot, a hatósági emberek pedig ellenőrizték a folyamatot, és jegyzőkönyvileg igazolták, valamennyi adatot rögzítették, és a hatóság lefoglalta azt.

A tragédia után a Viking Sigynt követve érkezett a Margit hídhoz a testvérhajó, a Viking Ingvi, amely megállás és segítségnyújtás nélkül továbbhajózott. Ennek a hajónak a feketedobozáról beszélt Magyar György. Az Ingvinél az elszámoltatás azonban csak akkor kerülhet szóba, ha bebizonyosodik, hogy a személyzete látta, amint a Sigyn letarolja a Hableányt. Ezt jelenleg is vizsgálják.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt a Sigyn kapitányának 15 millió forintos óvadék ellenében történt szabadlábra helyezése kapcsán, hogy a Kúriának foglalkoznia kell az óvadék megállapításának gyakorlatával.

Az elnökhelyettes úgy fogalmazott: „A bírósági jogalkalmazás egységére, helyes irányú gyakorlatára kell a Kúriának vigyáznia”, a feltételes szabadságra bocsátásra is nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, mert „automatizmussá kezd válni”.

Hangsúlyozta: a feltételes szabadságra bocsátás nem alanyi joga az elítéltnek, hanem törvényi lehetőség arra az esetre, ha az elítélt megbánta tettét és a szabadulásra felkészült, vagyis a társadalomra már nem jelent veszélyt.