Hétfőn kezdődik a Pasaréti út felújításának második üteme

Budapest, 2019. július 27., szombat (MTI) – Hétfőn kezdődik a Pasaréti út felújításának második üteme a Gábor Áron út és Pasaréti tér közti szakaszán, amely az 5-ös busz útvonalát, valamint a közúti forgalom rendjét is módosítja – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szombaton, az MTI-vel.

A társaság közleményében kifejtette, a beruházás hétfőtől a Gábor Áron út és a Pasaréti tér közti szakasz páros oldali útpályájának lezárásával folytatódik.

Ekkortól a teljes Pasaréti út egyirányúvá válik a Pasaréti tér felé. A BKK tervei alapján ez az állapot két hétig tart, majd augusztus 12-étől a Szilágyi Erzsébet fasor és a Gábor Áron út közötti szakaszon ismét megindulhat a kétirányú forgalom.

A Rákospalota felé tartó 5-ös busz a Pasaréti tér végállomástól a Pasaréti utat elkerülve a Kelemen László utca, Hűvösvölgyi út, Szilágyi Erzsébet fasor módosított útvonalon közlekedik, ezért nem érinti a Pasaréti tér, a Harangvirág utca, a Virág árok, a Gábor Áron utca/Pasaréti út, a Júlia utca, és a Vasas sportpálya megállóhelyeket.

A buszjáratra a Pasaréti téren a 29-es autóbusz megállóhelyén, az Akadémiánál a 129-es autóbusz megállójában, míg a Budagyöngyénél, a Nagyajtai utcánál és a Szent János kórháznál a 22-es autóbusz megállóhelyén lehet felszállni.

Hétfőtől ideiglenesen meghosszabbítják a Hűvösvölgyi útról az Akadémia P+R parkoló felé balra vezető kanyarodó sávot a Pasaréti út feletti területek megközelíthetőségének segítése érdekében. Egy új jelzőlámpás kereszteződés alakítanak ki a Hidász utca és a Pasaréti út találkozásánál, a közlekedők pedig ezen keresztül könnyebben és biztonságosabban érhetik el a Bimbó utat a Hűvösvölgyi út, Akadémia P+R, Hidász utca útvonalon.

A BKK úgy fogalmazott, a Pasaréti út felújítása jó ütemben halad: a Szilágyi Erzsébet fasor és a Gábor Áron utca közötti rész páros oldali felújítása már elkészült, jelenleg a páratlan oldali munkálatok zajlanak.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy a jelenleg felújítás alatt álló szakasz kivitelezési munkáit sok tényező hátráltatta. Példaként említették, hogy a járdák bontásakor jelentősen többet kellett kézi erővel bontani a tervezettekhez képest, mert az ott lévő vezetékek és alépítmények nem tették lehetővé a gépi bontást. Emellett a vezetékek rendezetlenül és jellemzően magasan haladtak, így a közvilágítási védőcsövek is csak nehézségek árán kerülhettek a járda alá, továbbá a víznyelők csatornára kötése is problémát jelentett a föld alatt lévő egyéb vezetékek helyzete miatt – fejtik ki a közleményben.