Palkovics László válaszolt a német tudósok levelére

Az innovációs és technológiai miniszter arra a múlt heti nyílt levélre reagált, amelyben tíz tekintélyes német kutatási intézet vezetője támadta a MTA átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

Személyes találkozót ajánlott és megköszönte a német tudományos élet vezetőinek Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy figyelemmel és aggodalommal kísérik a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma továbbfejlesztését. Az innovációs és technológiai miniszter arra a Die Zeitban megjelent múlt heti nyílt levélre reagált, amelyben tíz tekintélyes német kutatási intézet – többek közt az ottani tudományos akadémiá­nak megfelelő Leopoldina – vezetője támadta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításáról szóló törvényjavaslatot. A német akadémikusok Orbán Viktor kormányfőnek címzett levelükben visszautasították, hogy a magyar kutatóintézetek átalakítása németországi mintát követne, és aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a jövőben csak olyan kutatások részesülhetnek támogatásban, amelyek a magyar kormány által meghatározott közérdeket szolgálják.

Ismert, az MTA átalakítását múlt hét kedden fogadta el a parlament, az intézkedéssel új finanszírozási modellt hoztak létre a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) ágazat számára. Az MTA irányítása alá tartozó kutatóintézeteket és -központokat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) alá rendelték, amelynek irányító testületébe hat főt az Akadémia, hat főt pedig a kormány delegálhat.

A döntés miatt fanyalgó német vezetőknek adott – a Die Zeit szerkesztőségének eljuttatott – válaszában Palkovics László kiemelte: a módosítás fontos előrelépés az ágazatban és nagy lehetőség a kutatóknak. – Az a cél, hogy több kutatás legyen, és minden kutatásra fordított állami támogatás megtérüljön a magyar gazdaság és társadalom számára – hangsúlyozta, hozzátéve: a 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal emelik a kutatás-fejlesztés támogatását, a továbbiakban pedig évente 25 százalékkal fogják növelni a ráfordításokat. A tárcavezető szerint a jelenlegi rendszer nem hatékony, amit többek közt az is mutat, hogy a nemzetközi pályázati pénzek lehívása nem sikeres, az MTA ötezer főt foglalkoztató kutatóintézeti hálózata pedig egyetlen szabadalmat sem jelentett be 2018-ban. Palkovics László kitért arra is, hogy az újonnan létrehozott ELKH nem a kormányhoz, hanem a parlamenthez rendelt hálózat lesz, tehát ugyanannyira független, mint az MTA.

Palkovics László levele:

Tisztelt Elnök Urak, kedves Kollégák,

Orbán Viktor miniszterelnök úr megbízásából szeretném megköszönni a levelet, amelyben a magyar kutatási rendszer jelenleg zajló átalakításával kapcsolatos kétségeiket és véleményeiket fogalmazták meg. Külön köszönöm, hogy figyelemmel és bizonyos aggodalommal kísérik azokat a történéseket, amelyek a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma továbbfejlesztésével kapcsolatosan zajlanak hazánkban. Ez amiatt is örvendetes, mert úgy gondolom, hogy Magyarországra és a később csatlakozott 13 ország mindegyikére igaz, hogy a kutatási rendszereink az Európai Unió versenyképességéhez sokkal jelentősebb mértékben lehetnek képesek hozzájárulni, mint ahogy az jelenleg történik. A kutatási tevékenység eredményességben jelentős különbség tapasztalható az eredeti tagállamok és az újonnan csatlakozott tagállamok között, és nem lehet érdekünk, hogy ez így maradjon. Ami a német és magyar közvetlen viszonyt illeti, itt még erőteljesebb a kapcsolat, hiszen a magyar gazdaságnak strukturálisan és a külső kapcsolatait illetően is messze a legjelentősebb partnere Németország, és az együttműködésünk hangsúlya folyamatosan a kutatás-fejlesztés és innováció területére tevődik át.

Szeretném Önöket tájékoztatni a jelenleg zajló struktúraváltás motivációjáról és annak tartalmáról, kitérve a tudomány szabadságát, függetlenségét és finanszírozását érintő kérdésekre. Egyben szeretném felajánlani a személyes találkozó lehetőségét egy Önök számára megfelelő időpontban.

Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás fontos előrelépés a magyar tudományos élet megújításában és nagy lehetőség a kutatók számára is. Az a cél, hogy több kutatás legyen, és minden kutatásra fordított állami támogatás megtérüljön a magyar gazdaság és társadalom számára. A jelenlegi rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van, ezért az intézményrendszert és a finanszírozást is meg kell erősíteni. A kormány ehhez több pénzt biztosít, a 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal tovább növeljük a kutatás-fejlesztés támogatását. Az intézményrendszer megújításába szeretnénk bevonni a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőit is.

Miért kezdett bele a magyar kormány a hazai innovációs rendszer átalakításába?

Ha megnézzük a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma eredményességét, akkor a nemzetközi mérések egyértelműen azt mutatják, hogy az EU országainak utolsó negyedében helyezkedünk el. A legutóbbi EIS alapján tovább veszítettünk a versenyképességünkből, Magyarország a 23. helyre csúszott vissza. Ha az értékelési rendszer részelemeit vizsgáljuk, minden területen messze le vagyunk maradva a nyugat-európai országoktól. Sajnos így van ez a tudományos kutatás területén is. Önök kiemelték a levelükben, hogy az MTA kutatói sikeresebben szerepeltek az ERC pályázatain, mint a környező országok kutatói, ami az elmúlt 3 évet megelőző évekre igaz is volt. Viszont ez az egyéni kiválóságot méri, ami természetesen szintén fontos, de ha megnézzük a kutatási együttműködésekre épülő pályázati sikerességünket, akkor azt látjuk, hogy ebben a magyar intézmények egyáltalán nem szerepelnek jól.

A Horizont 2o2o pályázataink sikerességét vizsgálva látható, hogy a teljes összeget tekintve annak 0,6%-t sikerült elnyernünk, ami elfogadhatatlanul alacsony arány.

Hasonló a helyzet itthon is: az intézmények egymás közötti, illetve az innovatív vállalatokkal való együttműködése nagyon alacsony. A klasszikus tudománymetriai mutatók (publikációk száma, impakt faktorok, hivatkozások, stb.) területén sem állunk jól, de a helyzet a szabadalmak, a spin-off és start-up vállalkozások számát illetően még ennél is jelentősen rosszabb. Az MTA 5000 főt foglalkoztató kutatóintézet hálózata 2018-ban egyetlen szabadalmat sem jelentett be. Bár Magyarország a német vállalatok körében kutatási, innovációs lokációként egyre népszerűbb, a tőlük kapott visszajelzések alapján is az látszik, hogy a hazai kutatóintézetekkel való szakmai együttműködés szintje nagyon alacsony.

Miben keresendők az indokok?

Alapvetően két indokot azonosítottunk: egyik az intézményhálózat struktúrája és irányítása, a másik pedig a finanszírozás.

A kutatási intézményhálózat struktúrája a rendszerváltás óta jelentősen nem változott. Az MTA kutatóintézet hálózat irányításában és struktúrájában a 2009-ben bekövetkezett, irányítási rendszerre vonatkozó változás, valamint az intézetek 2012-es összevonása nem hozott eredményt. A felelősségi viszonyok azóta sem tisztázottak.

A másik lényegi kérdés az állami kutatási rendszer közösségi finanszírozásának az alacsony szintje, amely nominálértéken gyakorlatilag 2003 óta nem változott, miközben a gazdaság szereplőinek innovációs kiadásai meredeken emelkedtek. A teljes magyar KFI költség háromnegyede a gazdaság oldaláról érkezik, míg csak negyedrész jelenik meg közösségi kiadásként. A GDP-hez viszonyított KFI kiadás 2017-ben 1,33% volt.

A magyar kormány 2018-ban a programja egyik központi elemévé emelte az innováció és a kutatás ügyét. Magyarország történetében először létrejött a kormányon belül az innovációért és technológiáért felelős minisztérium, ezzel jelezve a magyar kormány elkötelezettségét e területek iránt. A kormány támogatásával a minisztérium belekezdett a teljesítmény- és eredményességalapú innovációs ökoszisztéma, az egyértelmű feladatokkal és felelősségi viszonyokkal bíró intézményhálózat kialakításába. Ebbe a folyamatba nemcsak az MTA kutatóintézet hálózata, hanem az egyéb állami kutatóintézetek és az állami egyetemek működési viszonyainak az átalakítása is beletartozik.

Önök említik a levelükben, hogy az általam hivatkozott Max Planck modellje nem azonos azzal, amit Magyarországon létrehozni tervezünk. Ez így van. A Max Planck modell teljes mértékben nem alkalmazható, mivel az a társasági forma Magyarországon nem használatos, és az átalakítás mélysége sem akkora, mint a Max Planck társaság létrehozásánál volt. Ennek ellenére a struktúra lényegi elemei megegyeznek. Magyarországon is szeretnénk egy, a Max Planckhoz hasonló, az állam által finanszírozott, az irányító testületeiben személyi felelősséggel bíró, alapvetően kutatási hálózatot létrehozni. Ugyanakkor a törvénymódosítás részét képezi a Fraunhofer Intézethálózatnak megfelelő alkalmazott kutatási intézmény hálózat létrehozása is. Ez így együtt nagyban hasonló az Önök országában sikerrel működő alap és alkalmazott kutatási rendszernek. Ennyit szeretnénk, semmi mást.

Melyek a tartalmi elemei ezeknek a változásoknak?

Előre szeretném bocsátani, hogy a magyar kormánynak semmiféle szándéka nincs a Magyar Tudományos Akadémia alapvető szerepének a korlátozására, annak bárminemű befolyásolására, vagy akár a vagyonának az elvételére. Ki szeretném emelni, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának Magyarországon magas az elfogadottsága, történelmileg és kulturálisan kiemelt szerepet tölt be. Mindennek legfőbb oka, hogy a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb időszakában hozták létre. A Magyar Tudományos Akadémia a nemzet tanácsadó testületeként jött létre, alapvetően a magyar nyelv ápolására, és ezt a szerepét egészen 1949-ig változatlan formában ellátta. A háború után a szocialista tudománypolitika szovjet mintára kutatóintézet hálózatot hozott létre az MTA alatt (hasonlóan a Német Demokratikus Köztársaság akadémiájához). Egészen 1994-ig a tudományos fokozat kiadásának jogosítványa is az akadémiát illette meg, ilyen módon gyakorolva meghatározó szerepet a magyar tudománypolitikára. A rendszerváltás után többször felvetődött az MTA köztestületének és a kutatóintézet hálózatnak szétválasztása, azonban ez mostanáig nem történt meg. Sőt, a kutatást támogatandó 2006-ban a magyar állam az addigi, az MTA és kutatóintézetei által vagyonkezelt állami tulajdont az MTA tulajdonába adta. A Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagjait életük végéig különböző járandóságok, tiszteletdíj illeti meg, amelynek a forrását a magyar állam biztosítja. 2010 óta a magyar állam az MTA és a kutatóintézetei számára további nagyon jelentős pénzbeli és vagyoni támogatást juttat. Az MTA önálló alkotmányos fejezet a magyar költségvetésen belül, közvetlenül a parlamenthez rendelve. Magyarország alaptörvénye egyértelműen leírja és garantálja az MTA és a tudomány függetlenségét és szabadságát. Azt gondolom, hogy a fentiek alapján azt vélelmezni, hogy Magyarország polgári kormánya ezektől az értékektől el kíván térni, enyhén szólva is túlzás.

Miről is van szó akkor?

Semmi másról, mint egy jobban, függetlenebbül működő szervezet létrehozásáról a megfelelő garanciák és személyi felelősségek meghatározásával. A Parlament által elfogadott módosításoknak megfelelően létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

Minden félreértést elkerülendő, az ELKH nem a kormányhoz, hanem a parlamenthez rendelt kutatási hálózat, azaz a függetlenségét tekintve megegyezik az MTA státuszával. (Itt szeretném megjegyezni, hogy az ITM egyik korábbi javaslata a Max Plank modellnek teljesen megfelelő vagyonkezelő alapítványi forma volt, ahol az alapítás után az alapítók (a magyar állam és az MTA) az alapítói jogok gyakorlását átadták volna az alapítvány kuratóriumának. Ebben a formában a kutatóintézeti hálózat az irányítás szintjén teljesen függetlenné vált volna mind az államtól, mind az MTA-tól. Ezt a javaslatot az MTA nem tárgyalta meg.)

Az ELKH a magyar költségvetésben a parlamenthez rendelt önálló alkotmányos fejezetként jön létre, azaz nem a minisztérium vagy az MTA költségvetési fejezetén belül. A 2020-as költségvetésben a Kutatási Hálózat finanszírozása növekszik az idei évhez képest.

Az ELKH Irányító Testülete 13 tagú, ebből 6 tagot az MTA, 6 tagot pedig az ITM javasol. Az elnök személyére az MTA elnöke és az ITM minisztere konszenzusos javaslatot tesz. A tagokat és az elnököt a miniszterelnök nevezi ki 5 évre.

A törvény szerint a tagok legalább kétharmadát a tudomány művelői közül kell kiválasztani, ezzel garantálva a döntések esetén a tudományosság szempontjait.

Az Irányító Testület munkáját Tudományos Tanács és kizárólag külföldi tudósokból álló Nemzetközi Tanácsadó Testület támogatja, garantálva a széles körű szakmai és tudományos nyilvánosságot. Ezek a testületek az MTA struktúrájában ebben a formában nem léteznek.

Az MTA kutatóintézet hálózat a mai formájában kerül át az ELKH-ba, azaz semmiféle változás nem történik a kutatóintézetek körében. A kutatók jogállása (közalkalmazott), a kutatóintézetek jogállása (állami szervezet) nem változik az új struktúrában. Minden módosítás előkészítése és végrehajtása az új szervezet Irányító Testületének és egyéb véleményező, támogató testületeinek a feladata lesz. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy amennyiben az Irányító Testület úgy dönt, akkor más jogi formában, pl. non-profit gazdasági társaságként, vagy más, pl. egyetemi kereteken belüli szervezeti formában működjenek a kutatóintézetek a jövőben.

Az átkerülő kutatóintézetek által a kizárólag kutatási célra használt ingatlan és ingó vagyont eltérő megállapodás hiányában az MTA a kutatási feladatok ellátása érdekében a kutatóhálózat rendelkezésére bocsátja. Emlékeztetnék arra, hogy 2006-ban az államtól ezeket a vagyonelemeket a kutatási feladat ellátására kapta az MTA.

A korábban elnyert hazai és nemzetközi pályázatok, egyéb kötelezettségek, jogutódlás alapján kerülnek az új fenntartóhoz.

Mindenképpen szeretnénk, ha az előzőekben bemutatott átalakítás a legteljesebb hazai és nemzetközi támogatás mellett menne végbe. Ennek biztosítása érdekében Lovász elnök úrral közösen többeket fel szeretnénk kérni, hogy a folyamat támogatásában vegyenek részt és támogassák egy hatékony alapkutatási hálózat kialakítását, amely eredményesebben tud hozzájárulni az európai kutatási térség fejlődéséhez.

A fentieken túl, amennyire a hasonlóságaink engedik, a Fraunhofer működési rendszerének megfelelően létrehozzuk a Bay Zoltán állami alkalmazott kutatóhálózatot.

Ugyanezen törvénymódosítással létrejön a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely a teljes magyar KFI ökoszisztéma stratégiai, pénzügyi kérdéseivel foglalkozik. Elnöke az ITM minisztere, társelnöke egy nemzetközileg elismert szakember, tagjai harmadát a tudomány, harmadát a gazdaság, harmadát pedig a tudománypolitika képviselői közül kérik fel.

Ezzel párhuzamosan készül Magyarország tudományos és innovációs stratégiája, amelyet a széles körű társadalmi egyeztetés után a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács fogadhat el. 2020-tól éves szinten 25 százalékkal nőnek a KFI-re fordítandó állami források.

Tisztelt Elnök Urak,

Remélem, az Önök által felvetett kérdésekre azokat megvilágító, tisztázó válaszokat tudtam adni. Ha további kérdések merülnek fel, örömmel állok az Önök rendelkezésére, és bár Lovász elnök úr nevében nem nyilatkozhatom, de akár együtt is részt vennénk egy további tisztázó, a jövőre vonatkozó stratégiai megbeszélésen. Azon dolgozunk, hogy a jelenlegi helyzet kimenete egy jobb, hatékonyan működő kutatási rendszer legyen, amely erősíteni tudja az együttműködését a német kutatási rendszer tagjaival. Mint azt Önök is bizonyára tudják, Merkel kancellár asszony és Orbán miniszterelnök úr kezdeményezésére intenzív tárgyalások kezdődtek Németország és Magyarország kormányzati szintű, a tudomány és a technológia területén folyó együttműködésének az erősítésére. A kutatásra, innovációra fókuszáló munkacsoport a múlt héten ülésezett, és több irányt jelölt ki. A Fraunhofer Intézet ma is több magyar kutatóhellyel működik együtt. A teaming pályázati együttműködésünkben két helyen is sokkal hatékonyabb, Horizont Europe alapú közös munkára készülünk.

Azt gondolom, hogy az Önök által felvetett kérdések ezt az együttműködést fogják erősíteni és előrevinni.

Szívélyes üdvözlettel,

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter