Több száz millió forintot követelnek

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a kártérítésük megfizettetése érdekében a bírósághoz hat soroksári ingatlantulajdonos, akiknek a lakásuk életveszélyessé vált két, 2010-ben történt robbanás miatt. A területen rákkeltő anyagok vannak, ami a zöldek szerint a környéken élők egészségét is veszélyeztetheti.

A társasházak hosszú ideje üresen állnak, a tulajdonosok a pénzükre várnak Fotó: Teknős Miklós

Lakásonként negyvenötmillió forintot követel kártérítésként a soroksári Grassalkovich út 3. és Ékes utca 11. szám alatti, robbanások miatt életveszélyessé vált társasház hat tulajdonosa, akik pert is indítottak 2010-ben a Fővárosi Törvényszéken a Geiger Ferenc által vezetett XXIII. kerületi önkormányzat, a korábbi tulajdonos, az építtető és az állam ellen. Ezt a keresetüket 2014-ben kiterjesztették a XX. kerületi önkormányzatra, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz tartozó környezetvédelmi felügyelőségre és több érintett bankra is, amelyek az ingatlanokra lakásvásárlási kölcsönt folyósítottak. Összességében tehát több mint kétszázmillió forintot kellene megfizetniük a felelősöknek, ha a felperesek javára döntene a bíróság.

Az ügy azonban évek óta húzódik. A Fővárosi Törvényszék első fokon ugyan elmarasztalta a XXIII. kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalát és az építtetőt, másodfokon azonban hatályon kívül helyezték az ítéleteket, a Fővárosi Törvényszéket pedig új eljárásra utasították. A lakók nemrég az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához a kártérítési felelősség megállapítása érdekében. Tavaly született egy kormányhatározat is, amely 15-15 millió forint visszatérítendő támogatást nyújtott volna a lakástulajdonosoknak, amelyet csak a per lezárulta után kellene visszafizetni. Az összeget a kormány át is utalta a XXIII. kerületi önkormányzatnak technikai lebonyolításra. Az önkormányzat azonban jelzálogjog bejegyzéséhez köti a pénzfelvételt, a robbanástól lakhatatlanná lett ingatlanokra viszont ezt nem fogadja el – tudtuk meg Cseszlai Jánostól, a lakókat képviselő ügyvédtől.

Az ingatlanok megrongálódása azonban nem csak anyagi gondokat okozott a tulajdonosoknak és a környéken élőknek. A robbanás hatására felszínre került egy régi pince, amelyből lyukas hordók és vegyszeresüvegek kerültek elő. Egy 2015-ös hivatalos szakvélemény alapján kiderült az is, hogy a talaj vegyileg erősen fertőzött, és 8-9 méter mélyen tele van rákkeltő anyagokkal, amelynek mennyisége a megengedett határérték több százszorosa. Emellett a talajvízben is vegyszereket találtak. A robbanást pedig olyan anyag (pikrinsav/TNP) okozta, amely a TNT-hez hasonló. Az épületet életveszélyesnek minősítették, a lakóknak – az összes ingóságuk hátrahagyásával – ki kellett költözniük. A 2015-ös szakvéleményből ugyanis az is kiderült, hogy az ingóságok is jelentős mértékben fertőzöttek. Jelenleg a társasházi lakások üresen állnak, őrzésükről, védelmükről senki nem gondoskodik.

A társasházak hosszú ideje üresen állnak, a tulajdonosok a pénzükre várnak
Fotó: Teknős Miklós

Az esetről tanulmányt készítő Green­peace szakértője, Simon Gergely tájékoztatása szerint a területet 1957-től 1979-ig Wilhelm Gyula vegyész kisiparos használta. A talaj már az ő tevékenysége során is súlyosan szennyeződött, mert a vegyszereket kiborogatta. A halála után pedig a nem szakszerűen tárolt vegyszereket az akkori XX. kerület tanács vb-dolgozói öntötték ki, így az ingatlan állapota tovább romlott. 1988-ban a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat nehézfémvizsgálatokat végzett, és megállapította, hogy a talaj a felszín közelében fémekkel, ólommal, nikkellel, cinkkel, rézzel szennyezett, ezért javasolták a talaj felső, félméteres rétegének eltávolítását.

Az ingatlan a XX. kerületi önkormányzattól került 1993-ban egy magánszemély tulajdonába. Ebben pedig szerepe lehetett a kerület mostani polgármesterének is, az eladó képvisele­tében ugyanis Geiger Ferenc járt el, aki ebben az időszakban a vagyongazdálkodási osztály vezetője volt. Ekkoriban a Nemzeti Környezetügyi Intézet beavatkozási tervének megfele­lően az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy a vevő kötelezettséget vállal a szennyezés felszámolására, vagyis a földcserére. Ez az iratok szerint meg is történt, legalábbis a felügyelőség aláírta az erről szóló dokumentumokat. Az ingatlan ezt követően, 2003-ban került az Olimpia Kft.-hez. A cég két, egyenként háromlakásos társasház építésére kért és kapott építési engedélyt az önkormányzattól, amelyeket fel is épített.

Ezután történtek a robbanások. A soroksári önkormányzat azonban nem az építtetőt, hanem a lakókat kötelezte arra egy határozatban, hogy készíttessenek szakértői szakvéleményt és szüntessék meg az életveszélyes állapotot. Nem sokkal később az illetékes környezetvédelmi felügyelőség is eljárást kezdeményezett a lakók ellen illegális hulladéklerakás miatt. Ennek jogosságát viszont a lakók vitatják, hiszen ők abban a hiszemben költöztek be, hogy a területet megtisztították, a megtisztítást pedig a Környezetvédelmi Felügyelőség elfogadta.

A területen jelenleg nem él senki, de a zöldek szerint a szomszédos ingatlanok lakói ki lehetnek téve a káros anyagokkal szennyezett talaj porának. Simon Gergely tájékoztatása szerint egy korábbi lakónál jóindulatú agyalapimirigy- és mellékvese-daganat jelentkezett, illetve egy gyermeknél ekcéma. Az ügyben kerestük a soroksári önkormányzatot, de azt a választ kaptuk, hogy Geiger Ferenc polgármester jelenleg nem tud nyilatkozni, mert szabadságon van.