Fokozhatja a szédülést az időjárás-változás

A szédüléssel küzdő betegek állapotát nemcsak a nyári hőség, de a hirtelen időjárás-változás is befolyásolhatja. A meleg- vagy hidegfront érkezése, a nem elegendő folyadékbevitel, a sóvesztés, a napon végzett kertészkedés vagy a hirtelen mozdulatok átmenetileg még gyógyszeres kezelés mellett is állapotromlást idézhetnek elő — hívta fel a figyelmet Szirmai Ágnes egyetemi docens.

Rosszullét esetén a hideg zacskós víz is megteszi Fotó: Bach Máté

A köznyelvben szédülésnek nevezünk mindenféle ájulásközeli állapotot, míg az orvosi értelemben vett szédülés alatt általában a nagyon kellemetlen, forgó jellegű, és a belső fülből, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük – magyarázta el Szirmai Ágnes a Semmelweis Egyetem honlapján.

A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense ismertette: az egyensúlyt a belső fül, valamint a látórendszerből és a végtagokban lévő helyzetérző idegvégződésekből beérkező ingerek alakítják, amelyeket az agy összesíti, szabályozza.

Ha ezek az információk eltérnek, akkor térérzékelési zavar, egyensúlykontroll-vesztés és nagyon kellemetlen, akár forgó szédülés jelentkezik. Szédülést, bizonytalanságérzést okozhatnak az egyensúlyrendszer betegségén kívül a belgyógyászati, keringési problémák, szívbetegségek, de a vércukor- és a vérnyomás-ingadozás is.

Rosszullét esetén a hideg zacskós víz is megteszi
Fotó: Bach Máté

Gyógyszeres kezelés és egyensúlyi torna alkalmazásával a betegek 80 százalékának elmúlnak a tünetei. Hirtelen időjárás-változás (meleg- vagy hidegfront), extrém hőség vagy stressz­helyzet hatására azonban egy-egy szédülés, néhány órás állapotromlás még gyógyszerek szedésekor is előfordulhat. Ilyenkor orvosi felügyelet mellett a gyógyszeradagoláson módosítani kell – tette hozzá a szakember.

A nyári hőségben, életkortól függetlenül, bárki tapasztalhat rosszabb közérzetet, szédelgést, bizonytalanságérzést, ájulásközeli állapotba kerülhet vagy el is ájulhat. A kánikulában a folyadékpótlás alapvető, de a sópótlásról is gondoskodni kell, hiszen az izzadással sót, elsősorban nátriumot veszít a szervezet. A hőségben egy tányér tartalmas leves, de akár pár szál ropi vagy kevés chips is segíthet – részletezte Szirmai Ágnes.

Ez viszont nehezebben kivitelezhető vesebetegek, illetve olyan egyensúlyrendszeri betegségekben szenvedők esetében, akiknél a sóbevitel csökkentése alapvető fontosságú.

Bár a szédülés nem életkorfüggő, az idősebb korosztályban azért fordul elő gyakrabban, mert a belső fül vérkeringésének csökkenésével párhuzamosan romlik a működése is. A páciensek otthon végezhető, egyszerű, apró fej- és nyakmozgásokból álló egyensúlyi tornával tudnak javítani az állapotukon. Ehhez a kezelőorvosok leírást adnak a betegeknek.

Szirmai Ágnes kiemelte: a hőségben különösen figyelni kell az idősebbekre. Az életkorral ugyanis csökken a szomjúságérzet, vagyis egy idős ember általánosságban keveset eszik, iszik. Az egyensúlyszerv ettől sérülékennyé válik, és az idős ember eleshet, balesetet szenvedhet.

– Szédüléssel diagnosztizált beteg a kánikulában, 11 és 16 óra között lehetőleg ne tartózkodjon a napon, ne kertészkedjen! A túlzott hajlongás, a túl sok egyensúlyi inger ugyanis nem tesz jót a szédülőknek – figyelmeztetett az orvosnő. Mivel a nyári szünidőben sok nagyszülő vigyáz az unokákra, az egyetemi docens arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös játék közben figyeljenek arra is az idősebbek, hogy lehetőleg ne guggoljanak le és ne egyenesedjenek ki hirtelen, mert az is ronthat az állapotukon.

Szédülő betegek esetében a lakás berendezése is alapvető kérdés. Sok idős ember felhalmoz az otthonában apró szőnyegeket, lábtörlőket, amiken nagyon könnyen el lehet csúszni. Ezek helyett legyen inkább egy nagy, stabil szőnyeg, amit megfog egy nehéz bútor.

A szédülő beteg éjszaka kapcsoljon lámpát, ha kimegy a mosdóba, mert sötétben minden egyensúlyzavar romlik – javasolta Szirmai Ágnes. Hozzátette: aki hosszan tartó, akut szédülést tapasztal, először forduljon háziorvoshoz, ahol egy egyszerű vizsgálattal meg tudják állapítani, hogy egyensúlyrendszeri eredetű probléma, vírusfertőzés vagy csak folyadékhiány okozza a panaszokat.