Maróth Miklós: Minden kutatásnak a társadalom számára kell hasznosnak lennie

Nem csak a politika, hanem még az Európai Unió is megszabja a prioritásokat, amikor kiírja a pályázati pénzeket. A prioritások mindig a társadalom számára jelentenek fontos kutatási területeket.

A Hír TV Magyarország élőben című műsorában Maróth Miklós akadémikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke volt Földi-Kovács Andrea műsorvezető vendége. Témaként szerepelt, hogy már szeptember elején felállhat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, és nem szakadhat meg az akadémia és a kutatóintézet-hálózat szoros kapcsolata. Az is terítékre került, hogy az MTA-nak meg kell találnia helyét az új viszonyok között, és így a minőségellenőrzés intézményének kell maradnia.

Maróth Miklós elmondta, hogy a testület vezetését elvállalnia megtiszteltetés volt. Továbbá az is fontos, hogy egy olyan új intézményt hoznak létre, ami eddig nem volt, és ennek valamilyen új irányt kell adni.

Földi-Kovács Andrea azt firtatta, vajon tisztában volt-e vele, hogy az elnöki kinevezésével egy időben „méhkaptárba” dugta a fejét? „Az eleve elhangzott fenyegetés, hogy aki ezt elvállalja, annak a karrierjének vége. Ez engem isnspirált egy részről. Másrészt kíváncsi vagyok, hogy fogják ezt csinálni” – reagált a felvetésre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke.

A műsorvezető megjegyezte: a legfőbb vád jelenleg, hogy a politika bele akar szólni a tudományos életbe. „Kik és mi alapján határozzák meg a kutatási területeket?” – kérdezte a műsorvezető.

Maróth Miklós válaszában kifejtette: „Természetesen nem csak a politika, hanem még az Európai Unió is megszabja a prioritásokat, amikor kiírja a pályázati pénzeket. A prioritások mindig a társadalom számára jelentenek fontos kutatási területeket. Annak a társadalomnak a számára, amelyik előteremti a pénzt a kutatásokhoz. Ilyen módon természetesen nem a kormány az, ami beleszól, hanem a társadalom. És a társadalomnak az elvárásait közvetíti a kormány. Ezt én egy természetes dolognak tartom” – jelentette ki az elnök, aki szerint egyes emberek kutatásai nem a kormány politikája által lesz megszabva, noha sokan ezzel az érvel támadják a most felálló rendszert.

„Nem lehet előre megmondani milyen témák fognak felmerülni. Tudományosan relevánsnak kell lennie a témának. Lesznek intézet igazgatók továbbra is, akik felelnek az intézetükön belüli kutatásokért” – szögezte le Maróth Miklós.

A belülről jövő kritikák, vagy a változásokkal szembe helyezkedő munkatársakkal kapcsolatban az elnök úgy fogalmazott: mindenki a lelkiismeretével van elszámolási viszonyban. Aki nem bírja a kritikát, vagy megsértődik, az ne vállaljon el ilyen szerepet. Egy év után fog megmutatkozni mennyire sikeres az új rendszer.

A következő egy évben nem lesznek lényegi változások a Magyar Tudományos Akadémiától elkerült kutatóintézetekben – mondta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke. Maróth Miklós közölte: az új szervezetnek türelmi időre lesz szüksége. A tagok számára az első és legfontosabb feladat egy követelményrendszer kidolgozása lesz, vagyis az, hogy mit várnak el a kutatókkal szemben. A hálózatban dolgozó 2500 kutató munkájáról továbbra is az intézetigazgatók döntenek majd.

„Körülbelül egy évig az irányítótestület nem lesz abban a helyzetben, hogy felelős döntéseket hozzon. Egy év után mutatkozik meg, hogy mennyire sikeres, mennyire nem sikeres az új rendszer. Kik azok, akik sikeresek, kik azok, akik nem. Mit kell változtatni a jelenlegi rendszeren. Tehát van egy egy évnyi türelmi idő, amíg fönnmarad a jelenlegi helyzet, tehát, amit megörököl a kutatóintézet. Meglátjuk, hogyan alakul tovább„ – nyilatkozta Maróth Miklós.

A teljes tartalom IDE kattintva érhető el.