Sutba dobott Jobbik-elvek

A meghasonlás teljessé vált a Jobbikban, hiszen saját alapító nyilatkozatával is szembemegy a párt vezetése, amikor „a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása” helyett összeáll a balliberális oldallal. Az EP-választáson leszerepelt párt elnökségéről az őszi választás után döntenek, a friss fejlemények azt mutatják, hogy a vezetésben sem mindenki elégedett Sneider Tamás elnökkel.

A 2018-as tisztújítást követően még bizakodó vezérkart belső viták is gyengítik Fotó: MTI/Mónus Márton

Széles körű összefogás kell az önkormányzati választásokra, utána azonban új arcot kell adni a Jobbiknak – mondta Bana Tibor alelnök, aki ezzel egyértelművé tette, nem támogatja Sneider Tamás jelenlegi elnököt. Bana az Alfahírnek adott interjúban közölte: az önkormányzati választások utáni tisztújításon a Jobbik valódi megújulásának fontosságát kívánja képviselni. Emlékezetes: az EP-választáson csúfosan leszerepelt párt elnöksége bejelentette ugyan lemondását, de úgy döntöttek, hivatalban maradnak az őszi választásig. Vagyis azok vezetik a pártot az újabb megméretésen, akik alatt leszerepeltek tavasszal.

Ismert, hogy miután a 2018-as országgyűlési választást a Jobbik – saját várakozásaival ellentétben – nem nyerte meg, Vona Gábor elnök pedig lemondott elnöki posztjáról, a tavaly májusi tisztújítás után kettészakadt. A párt a májusi EP-választáson mindössze 6 százalékot kapott, ami az egy évvel korábbi, közel húszszázalékos eredményhez képest katasztrofális. A Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton vezette Jobbik a korábbinál is erőteljesebben kezdett a baloldal felé fordulni. Sneider két hónappal megválasztása után még arról beszélt egy interjúban, hogy ő nem látja az összefogás alternatíváját a balliberális pártokban. „Mire eljön az önkormányzati választás, a Jobbik biztos, hogy nagyon kemény, határozott és jól megfogható elképzeléssel áll elő, úgy is mondhatnánk, lesz sztorija” – mondta Sneider egy éve. Azóta kiderült, a párt megtalálta a lehetőségét a balliberálisokkal való összefogásnak, és tulajdonképpen ez az elképzelés a párt „sztorija” az őszi választásra.

A 2018-as tisztújítást követően még bizakodó vezérkart belső viták is gyengítik
Fotó: MTI/Mónus Márton

Január elején aztán Gyöngyösi Márton kijelentette: nemcsak Gyurcsány Ferenccel, de az ördög öreganyjával is össze kell fogni. Gyöngyösi később nyílt levélben kérte az ellenzéki pártokat, hogy működjenek együtt, félretéve a régi nézetkülönbségeket. Mint fogalmazott: „Mindenki, aki ma az ellenzéki oldalon alakuló koordinációt veszélyezteti, az a magyar demokráciát veszélyezteti.” Gyöngyösi egyszer sem tért ki pártja alapító nyilatkozatára, amely szerint „a Jobbik Magyarországért Mozgalom előtt álló elsődleges feladat a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása a politikai hatalomból. A Parlamentben a mindenkori jobboldali kormány lelkiismerete kívánunk lenni.” Arra még a Jobbikot néppárti irányba terelő Vona Gábor sem vetemedett, hogy a kommunista utódpártokkal lepaktáljon.

Amikor Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök még 2016 decemberében felvetette, hogy az MSZP-nek, a Demokratikus Koalíciónak és a Jobbiknak össze kellene fognia a kormányváltás érdekében, a Jobbik leszögezte, „semelyik baloldali párttal nem fog össze a Jobbik a jövőben”. Vona Gábor a Hír TV műsorában még azt is mondta: „Én örömmel figyelem, hogy ők úgy érzik, hogy ránk szorulnak, de mi nem szorulunk rájuk.”

A volt pártelnök a tavalyi ország­gyűlési választás előtt többször is elmondta, csak a XXI. századi formációkkal, vagyis az LMP-vel és a Momentummal tud elképzelni bármilyen szövetséget.

A mostani, alapító nyilatkozata szerint önmagát „értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-kereszténynek” valló Jobbik azonban „a kommunista utódpárt és a vele összeforrt szélsőséges liberálisok eltávolítása” helyett az önkormányzati választásokhoz közeledve egyre több településen áll össze a balliberális oldallal, ideértve a szocialista pártot vagy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciót is.