A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül előállíthatnak és terjeszthetnek plakátokat. A jogszabály alkalmazásában plakátnak kell tekinteni a választási falragaszt, feliratot, szórólapot, vetített képet, emblémát – mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.
A Kúria következetes joggyakorlata szerint csak az a plakát felel meg a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz. A bíróság szerint tehát nem közvetlen közelről és nem különösen gondos vizsgálat eredményeként kell kiderülnie annak, hogy kinek és milyen jellegű támogatására hív fel a kihelyezett plakát.
A választási eljárási törvény szerint kampányidőszakban korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni. A jogszabály azonban előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet. Tilos plakátolni védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül.
A jogszabály múlt év végén módosult: már nem lehet például villanyoszlopokon a tulajdonos engedélye nélkül plakátot elhelyezni, tiltott az útra, járdára felfújt hirdetés is.
A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésénél és az óriásplakátoknál a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölőszervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
