Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat céljairól egyeztetett az elnök az intézetek vezetőivel

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnöke a műsorban elmondta: a megbeszélés célja az volt, hogy az igazgatókkal ismertessék azokat az elképzeléseket, amelyek mentén a kutatóhálózatot működtetni szeretnék. Ennek lényege, hogy a kutatóhálózat egyes szintjei a saját kutatásukban nagyobb szabadságot kapjanak elsősorban adminisztratív szempontból, másrészt növeljék a kutatóintézetek függetlenségét.

A megbeszélésen az igazgatóktól azt kérték: fogalmazzák meg, hogy milyen új kutatásokat szeretnének indítani, ezek mennyibe kerülnének, intézetük munkája javítása érdekében milyen újításokra lenne szükség – közölte Maróth Miklós.

Az elnök kiemelte: az elmúlt egy évben végbement átalakítás célja a kutatóhálózat hatékonyságának növelése volt. Ennek két területen kell megmutatkoznia: a mennyiségi mutatókban, valamint a kutatási eredményeket minőségileg is javítani szükséges. Mint mondta, utóbbival kevesebb baj volt, mert a magyar kutatás a térség országai közül kiemelkedett minőségi tekintetben, mennyiségileg azonban elmaradt.

Kitért arra is, hogy az ELKH azon kutatásainak, amelyeknek célja az új eredmények elérése, tehát felfedező kutatás, lehet azonnali, innovációs következménye. Ha nem járul hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, nincs értelme fönntartani az egész hálózatot – hangsúlyozta az elnök.

Elmondta azt is, hogy a Lendület pályázat kiírása és elbírálása továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hatáskörében marad. Az MTA szerepéről szólva azt hangsúlyozta, hogy azt nem a hálózat szabja meg, a közgyűlésnek kell eldöntenie. Az akadémiának fennállása kétharmadában nem volt intézethálózata, akkor is a magyar tudomány vezető testülete volt és remélhetőleg az marad a jövőben is – fogalmazott Maróth Miklós, kiemelve: a változások eredményeinek a következő két-három évben meg kell mutatkozniuk.