Goeldi-tamarin született a Szegedi Vadasparkban

Goeldi-, vagy más néven ugrótamarin (Callimico goeldii) született a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes kölyköt már a szerencsésebb látogatók is megfigyelhetik – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Forrás: MTI2019. 09. 03. 8:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Goeldi-tamarinok a főemlősök színes és változatos csoportjához tartozó karmosmajmok között is egyedinek számítanak. Anatómiailag és viselkedésükben is annyira különböznek a többi selyemmajomtól, hogy korábban külön alcsaládba sorolták. A karmosmajmok között két utód születése az általános, az ugrótamarinok nősténye öt hónapos vemhesség után azonban csak egy kölyköt hoz a világra, amit azután közösen nevelnek.

A Szegedi Vadaspark már rutinosnak számító szülőpárjának is egyetlen kicsinye született. Az utód nevelésében az apára fontos szerep hárul, miután két-háromhetesen átvette a hordozás terhét az anyától, de az egész család aktívan részt vesz benne, beleértve nálunk a két idősebb fivért is. Bár nem könnyű elsőre megpillantani a szintén fekete színű kölyköt, a látogatóknak érdemes pár percre megállni és csendben szemlélődni a Goeldi-tamarin családnál, mert előbb-utóbb észrevehetik a – főleg apjába kapaszkodó – kölyköt.

Az egyik legkésőbb, 1904-ben leírt főemlős tudományos nevét felfedezőjéről, Émil August Goeldi svájci zoológusról kapta. Az Amazonas-medencéjének nyugati részén élnek, kisebb, 6-8 fős családokban, a karmosmajmok többi fajához képest azonban nagyobb, 30-60 hektáros területen belül mozognak.

A kifejletten 21-24 centiméter hosszú, 400-800 gramm tömegű majmok gyümölcsökön, gombákon, rovarokon kívül előszeretettel fogyasztanak kisebb gerinceseket, gyíkokat és madárfiókákat. Másik nevük, az ugrótamarin a jellegzetes mozgásukra utal: akár négy métert is át tudnak ugrani két faág között.

Számuk egyre csökken. A státuszuk a Természetvédelmi Világszövetség adatai (IUCN Red List) alapján sérülékeny, elsősorban az elsődleges esőerdők eltűnése, a fák kivágása veszélyezteti. Európában mintegy háromszáz egyedét nevelik állatkertekben, ahol nemzetközi fajmentő tenyészprogram keretében tartják, tenyésztik – ebben vesz részt a Szegedi Vadaspark is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.