Orbán Viktor: Európának újra kell alkotnia a keresztény szabadságot

Az 1990-es rendszerváltás liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt, míg a 2010-es, második kijavította és kiteljesítette az elsőt, és kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal — foglalta össze Orbán Viktor a keresztény értelmiségiek kongresszusán. A miniszterelnök számot adott arról is, hogy az Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni.

A miniszterelnök az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Azt is mondta, hogy a liberális szabadság álláspontja szerint a liberális demokráciáknak a liberális internacionalizmus jegyében végül össze kell olvadniuk, e világkormány európai pillére pedig az Európai Unió lenne, összekapcsolódva a Clinton-, Soros-féle Egyesült Államokkal. Ez volna a kizárólag a józan észre épülő liberális birodalom, amelyet már Immanuel Kant német filozófus is javasolt – fűzte hozzá. Ezzel szemben a keresztény szabadság azt tanítja – mutatott rá –, hogy a nemzetek szabadok, nem kényszeríthetők egy globális kormányzás törvényei alá, a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, nemkívánatosak.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy noha ma még liberális korszellem uralkodik, de a világrend megbillent, geopolitikai átrendeződés és technológiai forradalom megy végbe. Az európai civilizáció döntő változás előtt áll, a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek – mondta, jelezve: a kereszténydemokrata válasz az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van, újra és újra meg kell alkotnia a keresztény szabadságot.

Megújult a hazai egyház

A rendszerváltás után az egyházban is sokféle jövőkép élt, megoszlottak a vélemények arról, hogy mit kell, mit lehet kezdeni az újonnan ránk köszönő szabadsággal – mondta Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a kongresszuson. A bíboros szólt arról is: a nyolcvanas évek kissé visszafojtott, elég formális közbeszéde után félelemmel tapasztalták, hogy megjelentek a szenvedélyes, gyűlöletkeltő megnyilatkozások is, nemegyszer a vallás, a kereszténység vagy a katolicizmus ellen. Volt, akit váratlanul ért, hogy annyi évtized megalázottsága és elnyomása után „már megint mi vagyunk a bűnösök” – mondta, és hozzátette: a magyar egyházban 1989 után II. János Pál pápa útmutatásai nyomán megújultak az egyházmegyék határai, praktikusabb szervezeti formák jöttek létre, újjászületett a szerzetesség és sok egyházi intézmény indulhatott el, főként a régi, visszaadott épületekben, „néha bizony váratlan ellenkezések és konfliktusok között”.