Kövér László: Identitásrombolók és -védők küzdelme zajlik Európában

A magyar alaptörvény ugyanakkor biztosítja az önvédelem lehetőségét a civilizációs támadásokkal szemben – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Budapest, 2019. szeptember 14. Kövér László házelnök beszédet mond a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XII. kongresszusán a Parlamentben 2019. szeptember 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Identitásrombolók és identitásvédők küzdelme zajlik ma az európai politikában, gazdaságban és kultúrában, a magyar alaptörvény ugyanakkor biztosítja az önvédelem lehetőségét a civilizációs támadásokkal szemben – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön, a kereszténydemokrácia 75 éves magyarországi fennállását ünneplő tanácskozáson az Országházban.

A KDNP országgyűlési frakciója és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) szervezte ünnepi ülésen Kövér László úgy fogalmazott: „mindaz, ami a napjainkban az európai politikában, gazdaságban és kultúrában történik, lényegét tekintve nem egyéb, mint az identitásrombolók és identitásvédők küzdelmének a vetülete”.

A házelnök hangsúlyozta: mindezek ismeretében és tapasztalatában „kellő szerénységgel, de jó szívvel” mondhatják el, hogy a kereszténydemokrata képviselőkkel együtt megalkotott és elfogadott magyar alaptörvény az „identitásvédelem legkorszerűbb közjogi eszköze”, amely biztosítja az önvédelem lehetőségét mindazon civilizációs támadásokkal szemben, amelyek Európát – és benne Magyarországot – fenyegetik az előttünk álló időkben.

„Nincs ma Európában más nemzeti alkotmány, amelynek mélyebb keresztény értékalapja, erősebb nemzeti karaktere és korszerűbb családvédelmi közösségi szemlélete lenne, mint a magyarnak” – fogalmazott Kövér László.

A házelnök az egyetemes kereszténydemokrata gondolatot, a liberális politikai gondolatot és a fasiszta, illetve kommunista gondolatot összehasonlítva úgy vélte: az egyetemes kereszténydemokrata gondolat az egyedüli, amely a múlt, a jelen és jövő idődimenzióiban természetes és egymásba fonódó közösségekként értelmezi az emberi társadalmat. A kereszténydemokrata gondolatban a jelenleg élők, a már elhunytak és a még meg nem születettek olyan közösséget alkotnak, amelyet családi, hitbéli és nemzeti nyelvi-kulturális kötelékek fűznek össze, és amelynek egyensúlyát az egyéni és közösségi jogok mellett, az egyéni és közösségi kötelezettségek gyakorlása is biztosítja, valamint az a tudat, hogy saját emberi létünk és akaratunk fölött létezik egy örök teremtő erő – fejtette ki.

Hozzátette, mindezt az egyetemes kereszténydemokrata mondanivalót magyarul három szóban – „Isten, haza, család” – össze lehet foglalni.

„Ebben a három szóban minden benne van, amiért emberként érdemes élni, és magyar politikusként érdemes küzdeni a XXI. században is” – jelentette ki a házelnök, egyben arra figyelmeztetve: küzdelemben a jövőben sem lesz hiány.

Hangsúlyozta: a múltból megtanulhatták, hogy „az emberi észbe vetett hittel visszaélő szekuláris haladáskultusz jegyében politikai uralomra törők” az európai politikában miként ásták alá a keresztény gondolat hatóerejét, és a XX. században miként torkollott mindez két világháborúba és két totalitárius diktatúrába.

Kövér László szerint a jövőben pedig az a veszély fenyegeti Európát, hogy ezúttal „az emberi identitással visszaélők”, egy újabb haladáskultusz jegyében igyekeznek minden akadályt elhárítani az országok és nemzetek alávetésére és kifosztására szolgáló politikai uralmuk útjából.

Úgy vélte, az ebbe az irányba megteendő döntő lépés: „az Isten, a haza és a család kiiktatása az emberek lelkéből és életéből”.

A házelnök szerint az újabb haladáskultusz „fedőneve” ezúttal nem humanizmus, hanem az úgynevezett „transzhumanizmus”, amelynek hirdetői „körmönfontan” azt vallják, hogy a XXI. században a műszaki fejlődés olyan gyors, hogy az emberi identitás csak akadálya lehet a további fejlődésnek, ezért mindekinek úgynevezett „fluid identitást”, vagyis valójában identitásnélküliséget ajánlanak.

Kifejtette: az emberi értéktudat szétveréséhez a nemi, családi, nemzeti és vallási identitás szétzilálásán keresztül vezet az út, ezen az úton ugyanis szétrombolhatóak mindazon intézmények – a család, a nemzeti államok és keresztény egyházak -, amelyek az emberi önazonosság legfontosabb alkotóelemeit hivatottak erősíteni és oltalmazni.

Arra figyelmeztetett: a „közösséginek mondott média, az úgynevezett mesterséges intelligencia és a kvantumfölény eléréséért vívandó verseny XXI. századi világában” az Istenétől, hazájától és családjától megfosztott emberekre korábban sohasem tapasztalt, „csontig ható és lélekemésztő magány” leselkedik„.

A házelnök felidézte Ludwig Erhard, kereszténydemokrata politikus 1957-ben írott, a német és az európai szociális piacgazdaságot eszmeileg megalapozó, ”Jólétet mindenkinek„ című könyvét, és reményét fejezte ki, hogy a következő nehéz évtizedekben egy újabb ”katartikus hatású európai kereszténydemokrata politikai gondolat„ és alapmű fog születni, amelynek a címe akár az is lehet majd, hogy ”Közösséget mindenkinek„.

Kövér László az elmúlt hetvenöt év ”súlyos próbatételek alá vetett, de talpon maradó magyar kereszténydemokrácia„ történelmi eredményének, elégtételének és kárpótlásának tartotta, hogy a KDNP 2010-ben, a választók döntése értelmében alkotó részese lehetett Magyarország alkotmányozó többségének, és azóta is cselekvő részese a haza és a nemzet felemelését biztosító politikának. ”Büszkék lehetnek minderre, és köszönjük mindezt önöknek az Istenben, hazában és családban hívő minden magyar ember nevében!„ – tette hozzá.

Kijelentette: ”együtt olyan politikai erő vagyunk, amely a választópolgárok akarata szerint képes megvédeni Magyarországot, képes megerősíteni a közép-európai együttműködést, és képes ezáltal hozzájárulni Európa – a gyermekeink és unokáink biztonságos élete szempontjából elengedhetetlen – politikai és szellemi megújulásához is„.