Gulyás Gergely: Meg akarunk maradni, ezért szeretnénk szilárd alapra maradandót építeni

Istentisztelettel egybekötött rendezvényen helyezték el a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda alapkövét vasárnap, Budapesten.

Istentisztelettel egybekötött rendezvényen helyezték el a Bárányfelhő Svábhegyi Református Óvoda alapkövét vasárnap, Budapesten.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében azt mondta, a történelmi egyházak és intézményeik azért kulcsfontosságúak, mert tartalmat adhatnak a szabadságnak a felnövekvő nemzedék számára.

Irányt tudnak mutatni abban, hogy az egyéneknek nem csak a kor diktálta üzenetekre: a fogyasztásra, a nyugat-európai társadalmi minták feltétlen követésére és a közösségek kárára értelmezett individualizmusra van szabadsága, hanem a hitre, a reményre, a szeretetre, a jó és a rossz közötti választásra, valamint a megbocsájtásra és a bűnbocsánatra is – fogalmazott.

A miniszter szólt arról, hogy a gyermeki romlatlanság, a határokat nem ismerő naivitás és készség a minden érdektől mentes szeretetre gyakran tompul, elvész, vagy a visszájára fordul egy a cinizmust, romlottságot és gátlástalanságot oly sokszor és egyre inkább elismeréssel illető világban.

Kiemelte, az állam és az egyház különvált működése nem jelenti azt, hogy egy gyermek ne kaphatná egy egyházi intézményben a legjobb nevelést. Gulyás Gergely szerint az egyházi óvodákra különösen nagy az igény, az állam feladata ezért, hogy segítse az új egyházi óvodák építését.

A Miniszterelnökség vezetője emlékeztetett, a magyar kormány munkájának középpontjában a családpolitika áll. A kabinet legfontosabb feladatának azt érzi, hogy mindenben segítsen a gyermeket vállaló és felelősen nevelő szülőknek, különösen azoknak, akiknek több gyermekük is van.

„Ezért van családi adókedvezmény, amelyet tovább szeretnénk szélesíteni; ezért van ingyenes étkeztetés és vannak ingyenes tankönyvek, soha nem látott széles kör számára; ezért támogatjuk a családi otthonteremtést minden korábbinál nagyobb mértékben, és ezért nem fizetnek személyi jövedelemadót 2020. január 1-jétől a négy gyermeket vállaló édesanyák” – sorolta.

Gulyás Gergely aláhúzta, az anyagi segítségen túl mindent megtesznek azért, hogy a gyermekvállalást segítő infrastruktúra is fejlődjön. A kormány ezért épít óvodákat és bölcsődéket, a meglévőket pedig nem bezárják, hanem felújítják – mondta, majd megjegyezte, 2010-hez képest mára 11 ezerre nőtt az óvodai férőhelyek száma.

A miniszter azzal zárta beszédét, szeretnék, ha az ország megerősödne, ehhez pedig az kell, hogy a keresztény magyarság is megerősödjön. „Meg akarunk maradni, ezért szeretnénk szilárd alapra maradandót építeni” – jelentette ki.

Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere elmondta, az óvoda építését két és fél éven át tartó bonyolult tárgyalások előzték meg, azokban a kerület mellett az állami vagyonkezelő, a főváros különböző bizottságai, a kormány és az egyház képviselői is részt vettek.

A fideszes politikus reményének adott hangot, hogy egy jó óvoda jön létre, szerinte pedig ehhez elsősorban az kell, hogy az intézmény ne váljon iskolává. Az óvodának ugyanis nem oktatnia, hanem fejlesztenie kell, miközben teret hagy a szabad játéknak is. Minden gyereknek az a legnagyobb adomány, ha hihetnek a felnőttek világában, bízhatnak bennük, örömmel fogadják, a legnagyobb átok pedig, ha ettől megfosztják és félelmekkel telve kell belépniük az életbe – fogalmazott.

A polgármester megjegyezte továbbá, az óvoda az iskolánál jobb lehetőséget biztosít, hogy ne csak a gyerekeket, hanem a szülőket is közösségé formálja.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kifejtette, a magyar médiában, közgondolkodásban, de Nyugat-Európában végképp sokszor felmerül az a kérdés, hogy egyáltalán van-e helye a keresztény nevelésű intézményeknek az állami oktatásban. Erre a kérdésre pedig egyértelműen igen a válasz, mivel az egyházak nem ráerőltetik, hanem felkínálják a gyermekeknek a hitet és azáltal például a krisztusi tanításokat, amelyeknek legfőbb parancsa a szeretet.

Az államtitkár szerint ezek a több ezer éves értékek még akkor is a gyermekek hasznára válnak, ha később nem is válnak hívőkké.

Soltész Miklós hangsúlyozta, a magyar emberek több mint fele sorolja magát valamelyik keresztény felekezethez, 80 százalékot meghaladó arányuk pedig értéknek tartja a kereszténységet. Ennek ellenére az egyházi fenntartású óvodákba járó gyermekek aránya alig nyolc százalék – jegyezte meg, majd üdvözölte a református egyház azon szándékát, hogy a következő időszakban 5.500 óvodai férőhelyet hoznak létre.