Sikeresnek értékelték a kereszténydemokrata alapokon nyugvó politizálást

Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke az ünnepi ülésen arról beszélt: meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától.

A liberális, globális, nyílt társadalom eszméjét és a kereszténydemokrata gondolkodást összehasonlítva hangsúlyozta: míg a kereszténydemokrácia számára fontos és közösségteremtő érték az, hogy férfinak vagy nőnek születünk, hogy magyarok és keresztények vagyunk, hogy melyik településen, tájegységen élünk, ezek a liberálisok számára diszkriminációra okot adó indokok.

Kitért arra: minden diktatúrában el akarták törölni a kereszténydemokrata pártot, de nem sikerült, volt, hogy saját vezetői ásták meg a sírját, de abból is feltámadt. Szerinte ez azt jelzi, hogy a KDNP jóval több, mint a tagjai közössége: egy olyan eszmeiség letéteményese, amely minden emberi gyengeség és külső erőszak ellenére nemzedékről nemzedékre fenntartja a kereszténydemokráciát. Úgy értékelt: lehet, hogy a KDNP a legidősebb demokratikus formáció a mai magyar parlamentarizmusban, de éppen ezért számíthatnak arra, hogy 75 év múlva is lesz Magyarországon és világszerte is kereszténydemokrácia.

Azbej Trisztán, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kiemelte: a magyar kormány a világon elsőként indított az üldözött keresztényeket felkaroló programot, és egyedüliként van ilyen kormányzati egység, mint az általa vezetett államtitkárság. Hozzátette: ez nem munka, nem egy feladat, hanem egy nemzeti misszió és szolgálattétel, s büszke arra, hogy Magyarország vállalta ezt a missziót. Fontos ugyanakkor, hogy a tényekből induljanak ki, az egész emberi jogi válság egyik oka, hogy a tényeket megpróbálják eltagadni. A kereszténység jelenleg a legüldözöttebb vallás a világon – jelentette ki.

Világszerte 245 millió ember szenved megkülönböztetést születésétől pusztán a keresztény hite miatt, és több mint 4100 embert gyilkoltak meg emiatt a tavalyi évben – ismertette, megjegyezve: erről nem hallani emberi jogi szervezetektől. Ezek azonban csak a regisztrált esetek, amelyek a jéghegy csúcsát jelentik – tette hozzá. Kiemelte: meg kell győzni a világot, hogy az üldözött keresztények élete is ér annyit, mint bárki másé.

Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a szociális ellátórendszer akkor tud hatékony lenni, és ott tud jól működni, ahol tekintettel vannak a helyi sajátosságokra. Kiemelte: a szociális biztonság 2010 előtt eléggé le volt egyszerűsítve, és egyenlővé tették az anyagi biztonsággal. Az emberek azonban akkor érzik magukat biztonságban, ha vannak stabil emberi kapcsolataik, mert a szociális biztonság nem csak anyagi kérdés – hangsúlyozta.

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája kiemelte: a Közel-Keleten a keresztények helyzete mostanra „a rosszból a még rosszabbra” fordult. Kiállt a klasszikus családmodell mellett és kijelentette: „mi ragaszkodunk a családhoz úgy, ahogy Isten teremtette”. Elismerését fejezte ki, amiért a magyarok büszkék a magyarságukra, a kereszténységükre, és megvédik Európát és a kereszténységet.

Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke arról beszélt: meg kell különböztetni a politikai kereszténységet a keresztény politikától, mert a politikai kereszténység „voltaképpen bűn”, keresztény jelszavakkal leöntött álságos politikát jelent, amelyet mélyen elutasítanak.

„Legyünk büszkék, hogy a kereszténydemokrata szó benne van a pártunk nevében, legyünk büszkék, hogy az Isten szó ott van az alkotmányban, de éljünk és a viselkedjünk ennek megfelelően” – figyelmeztetett.