„A bűnösök még mindig köztünk vannak”

1956-ban idegen hadsereg érkezett az országba, hogy eltapossa a forradalmat, de nem tudták eltaposni a szabadságszerető magyar nép lángját – mondta Németh Szilárd.

Protokollmentes megemlékezés volt a 301-es parcellánál Fotó: Teknős Miklós

Katonai tiszteletadással, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében, a Himnusz hangjaira felvonták, majd a Szózat zenéjére félárbócra engedték tegnap reggel Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 63. évfordulóján Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon maradt a nemzeti gyásznapon. A Parlament főlépcsője feletti erkélyek egyikén egy lyukas magyar zászló, a másikon egy fekete gyászzászló lengett. Egész nap gyertyákat gyújtottak a Terror Háza Múzeumnál a Hősök falánál, továbbá protokollmentes megemlékezések voltak a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájánál. Este emlékkoncertet adott a Szent István-bazilikában a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.

Protokollmentes megemlékezés volt a 301-es parcellánál
Fotó: Teknős Miklós

Németh Szilárd tegnap a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, a Kortanúk – ’56 lángjának őrzője: Wittner Mária című filmet ajánlva úgy fogalmazott: 1956-ban idegen hadsereg érkezett az országba, hogy eltapossa a forradalmat, de nem tudták eltaposni a szabadságszerető magyar nép lángját. – Ennek a szabadságszerető magyar népnek az egyik legkiemelkedőbb, legszebb, legtisztább példája Wittner Mária, 1956 hőse – tette hozzá az államtitkár. Németh Szilárd a filmet azoknak ajánlotta, akik szeretettel, tisztelettel tudnak Wittner Mária életműve, személye felé fordulni, és azoknak is, akik 1956 példájából úgy szeretnének tanulni, töltekezni, hogy a jelenben egy magyar és keresztény jövőt építsünk a gyermekeinknek.

Wittner Mária az eseményen arról beszélt, a szabadságszerető magyar népet mindig valaki függősége alá tolták be. – Most szabadok vagyunk, de a hiénacsapat működik – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az ellenzékiek tulajdonképpen a szabadság ellenségei. Azt mondta, a kommunisták a rózsadombi paktum miatt védelmet kaptak, megúszták a számonkérést, de még mindig törekednek vissza a hatalomba.

Felvetette, hogy a kommunisták által elkövetett bűnökről sok film készült 1990 után, ám ezek egy jelentős részét nem mutatták be. Wittner Mária szorgalmazta e filmek bemutatását, hogy a kommunisták szembesüljenek bűneik­kel. – A bűnösök még mindig köztünk vannak – tette hozzá.