A hazaszerető fiataloké a jövő

A hazafias és honvédelmi nevelés egységes stratégiájának tervezetét bemutató szakmai konferenciát tartottak az Országházban. A 2020–2030 közötti időszak célkitűzéseiről szólva a felszólalók hangsúlyozták, hogy az egészséges nemzettudatú, hazájához hű, családját szerető magyar fiatalok jelentik a nemzet jövőjét. Az is elhangzott, hogy a globalizált tudatipar által befolyásolt világban a tárgyi tudás, a kompetenciák mellett a fiatalok érzelmi intelligenciáját is fejleszteni kell.

Elkészült a hazafias és honvédelmi nevelésről szóló stratégia Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Napjainkban egy tudatfoglaló háború kezdetét éljük, ezért Magyarországnak politikai cselekvőképessége és katonai önvédelme mellett a szellemi ellenálló képességét is biztosítania kell, ez pedig csak akkor fenntartható, ha a magyar fiatalság hazafias nevelése is biztosított – mondta Kövér László tegnap a hazafias és honvédelmi nevelésről rendezett konferencián az Országházban.

A házelnök emlékeztetett: 101 éve azt mondták az ország vezetői a Kossuth téren, hogy nem akarnak többé katonát látni. – A következményeket mindannyian ismerjük – tette hozzá. A kormánypárti politikus szerint a trianoni tragédiát a haza szellemi önvédelmének leépítése előzte meg. Úgy értékelt: az elmúlt néhány évben, de különösen az utóbbi hónapokban újra egyre hangosabbak és magabiztosabbak lettek azok a politikai erők, amelyek a száz évvel ezelőtt végrehajtott, nemzeti sorstragédiába torkolló bomlasztás idegen sorban álló tetteseinek örökébe léptek. – Ezeket az összefüggéseket kell feltárni a magyar fiatalok előtt, hogy ne jussanak déd- és ükapáik sorsára – jelentette ki a házelnök.

Elkészült a hazafias és honvédelmi nevelésről szóló stratégia
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– Olyan stratégiát alkotunk, amire korábban még nem volt példa – mondta beszédében Simicskó István, a hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos. A korábbi honvédelmi miniszter szerint fontos a történelmi tapasztalatokat, nemzetközi példákat, nemzeti értékeinket, céljainkat összegyűjteni, aminek egységesítéséhez szükséges a stratégiaalkotás. – A célkitűzéseinket 2020–2030 közötti időtávra tervezzük – tette hozzá. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, hogy létezésünk óta a legnagyobb kihívás előtt állunk, amely egyben lehetőség is. – A pedagógusok még a XX. században születtek, de már az ezredfordulón és a XXI. században született Z és Alfa generációkat kell nevelniük – hívta fel a figyelmet. Simicskó István beszélt arról is, hogy a stratégiát a jövő ősszel bevezetendő Nemzeti alaptantervhez igazodva alakították ki. Külön hangsúlyozta, hogy a tárgyi tudás, a kompetenciák mellett az érzelmi intelligenciát is fejleszteni kell.

– A kötelesség és a jog azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk – mondta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendszerváltás adott újra lehetőséget arra, hogy olyan Magyar Honvédség legyen, amely nemzeti intézmény, de a célt nem sikerült elérni, az első két évtizedben fegyverzeti kultúrákat, szakembereket vesztettünk el. – A honvédség újjáépítése nem halogatható tovább – jelentette ki. Hozzátette: a mostani konferencia gyümölcse a felnövő generáció javára szolgálhat.

– Idő, közös gondolkodás és a tapasztalatok alapján újratervezés kell azért, hogy a stratégia megvalósuljon a nevelésben, oktatásban – hangsúlyozta Péterffy Balázs. A Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese kijelentette: a világnézetileg semleges oktatás értelmezhetetlen, mivel nevelés nincsen értékek nélkül – jelentette ki. A szakember szerint az értékek relativizálása senkit nem mentesít az alól, hogy ezeket az értékeket bemutassák.