A történelmi tények tiszteletben tartása nem lehet revizionizmus

Mivel Magyarország olyan ország, ahol az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, a nemzetpolitikának a külpolitika fókuszában kell állnia – közölte Szijjártó Péter.

Szerbia vonatkozásában közölte: a szomszédos országok közül – még az EU-tag szomszédokat is figyelembe véve – ott a legtisztességesebb az eljárás a magyar közösséggel szemben, ezért Magyarország joggal érvel Szerbia uniós tagsága mellett.

Szijjártó Péter szerint ennek ellenpontja Ukrajna. Fokozódik a nyomás a magyar közösségen az új elnöki adminisztráció hivatalba lépése óta, különösen az ukrán titkosszolgálat részéről, ami visszautasítandó – közölte.

Úgy látja, torz módon revizionizmusnak állítanak be olyan lépéseket, amelyek kizárólag a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség helyzetének javítására irányulnak.

– Nagy reményekkel vagyunk az új ukrán vezetést illetően, de egyelőre a pozitív nyilatkozatokon túl nincs előrelépés – mondta. Hozzáfűzte: Magyarország mindazonáltal jó kapcsolatokra törekszik Ukrajnával.

A politikus közölte: Szlovákiával minden idők legjobb kapcsolatait ápolják a praktikus kérdésekben, és bizonyos kérdésekben előrelépés történt a kisebbségi ügyek vonatkozásában, de vannak még megoldandó kérdések.

Romániával kapcsolatban elmondta: az országban hiányzik a politikai stabilitás, pedig Magyarország érdeke az lenne, hogy stabil politikai vezetés jöjjön létre, amellyel meg lehet állapodni.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy az elmúlt időben több olyan eset volt, amikor magyarországi pártok, képviselőik a határon túl olyan politikai versenyekben, ahol volt magyar induló is, nem mellette kampányoltak.

– Ez olyan új jelenség, amely nem feltétlenül a legkedvezőbbek közé sorolható – fogalmazott. Hozzátette: az a helyes, ha a magyarok a határon túl a magyar szereplőket támogatják.

Szijjártó Péter megjegyezte: azért indították el a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket. Több mint 44 ezer pályázatot támogattak, ezekkel 228 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Jelenleg 35,8 milliárd forintnyi támogatási igényt megfogalmazó pályázat van bírálat alatt – közölte.

Képviselők kérdéseire az ukrajnai helyzetről Szijjártó Péter elmondta: Ukrajna vállalta a NATO felé, hogy a kisebbségi jogok fokozottabban tartja tiszteletben, így ez nem csak kétoldalú kérdés.

Amikor Ukrajna helyreállítja a korábbi helyzetet, akkor tud Magyarország a NATO és Ukrajna együttműködésének zöld jelzést adni – jelentette ki.

Közölte: erőforrásként kell tekinteni a nemzeti kisebbségekre, a magyar kormány is így tekint a Magyarországon élő nemzeti közösségekre.

Ugyancsak több képviselő érdeklődött a határátkelőkről. A külügyminiszter kiemelte: továbbra is prioritás minél több határátkelő nyitása.

A képviselők felvetették az úzvölgyi katonatemetőben történteket is. Szijjártó Péter közölte: folyamatosan napirenden tartják az ügyet.

– Nem érthető, miért jó provokálni ilyen ügyben – tette hozzá.

Brenner Koloman (Jobbik) arról a sajtóhírről kérdezett, amely szerint a nagykövetségeknek utasítást adtak, kiket kell meghívni a rendszerváltozás évfordulójára szervezett eseményeikre. A külügyminiszter azt mondta, nem igaz, hogy bármire kötelezték volna a nagykövetségeket, nem adták utasításba, kiket kell meghívni.

Szászfalvi László (KDNP), a bizottság alelnökének a magyar-horvát kapcsolatokat érintő érdeklődésére a külügyminiszter úgy reagált, hogy a Mol-ügy befolyásolja a kétoldalú kapcsolatokat.

– Ugyanakkor a Mol már több gesztust tett a horvát állam felé, ezért Horvátország feladata, hogy ennek az ügynek az árnyát eltüntesse – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.