Jogerős: Nem történt jogellenes fogvatartás a tranzitzónában

A bírói fórum elutasította a tranzitzónában uralkodó körülményekkel és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos panaszokat.

A magyar hatóságok megsértették két menedékkérő jogait a visszaküldésük vonatkozásában, ugyanakkor tartózkodásuk a röszkei tranzitzónában a korábbi ítélettel szemben nem számít jogellenes fogva tartásnak – mondta ki másodfokon a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy a két bangladesi férfi 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

Az EJEB 2017-ben elsőfokon a felpereseknek adott igazat, s kimondta, hogy szabadságvesztéssel ért fel az elzárásuk. A magyar kormány azonban fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő, tizenhét tagú nagykamara elé utalták.

A fellebbviteli testület csütörtöki jogerős ítéletében megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a kínzás és embertelen bánásmód tilalmáról szóló cikkét a visszatoloncolás vonatkozásában, mivel nem vizsgálták annak a kockázatait, ami pedig kötelességük lett volna, azonban jogellenes fogva tartás nem történt.

Rámutattak, hogy az érintetteket de facto nem fosztották meg a szabadságuktól a tranzitzónában, ugyanis oda önként léptek be, és ugyanígy vissza is térhettek volna Szerbiába, ahol nem voltak veszélynek kitéve. Attól való félelmük önmagában még nem tette kényszerűvé a tartózkodásukat, hogy Szerbiában nem nyújthatják be a menedékkérelmüket, illetve hogy visszaküldhetik őket Görögországba.

Emellett a bírói fórum elutasította a tranzitzónában uralkodó körülményekkel és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos panaszokat.

Az ítélet értelmében a magyar államnak összesen 28 ezer euró (mintegy 9,3 millió forint) kártérítést és perköltséget kell fizetnie a két felperesnek.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.