Palkovics László: Magyarország a dróntechnológiában is vezető szerepre törekszik

A pilóta nélküli légi járművek alkalmazási lehetőségei és gazdasági hatásai világviszonylatban is jelentősek, Magyarország ezért vezető szerepre törekszik a dróntechnológia fejlesztésében is – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter pénteken, a HungaroControl budapesti drónkonferenciáján.

Palkovics László nemzetközi hatáselemzésekre hivatkozva megjegyezte, hogy a dróntechnológia piaci lehetőségei meghaladhatják az évi tízmilliárd eurót a kontinensen, Magyarországon pedig belátható időn belül a tízszeresére, évi 20 ezer fölé emelkedhet az engedélyezett drónrepülések száma. Ma már napi szinten használ ilyen eszközöket a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a logisztika, a szállítás, a közlekedés, drónokkal felügyelnek hálózati infrastruktúrákat és közszolgáltatásokat – tette hozzá.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szabályozási környezetnek nem követnie, hanem ösztönöznie kell a fejlődést, és figyelembe kell vennie a drónok használatából eredő kihívásokat. Kiemelte ezek közül a nem kívánt repülések tilalmát, az érzékeny infrastruktúrák, a védett intézmények és a magánszféra megóvását, de hozzátette, hogy a drónok használata sokkal több lehetőséget rejt, mint veszélyt.

Palkovics László üdvözölte, hogy Magyarországon a felsőoktatási intézmények jelentős részt vállalnak a dróntechnológia fejlesztésében, és fölismerték az ehhez kapcsolódó ismeretek jelentőségét. Sürgette emellett a biztonságos tesztelés körülményeit megteremtését, de megjegyezte, hogy a zalaegerszegi tesztpálya erre is alkalmassá tehető, így többek között gépkocsik és drónok kölcsönhatása is vizsgálható rajta.

A miniszter közölte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium minden érintett szervezettel együttműködik a dróntechnológia kihasználása érdekében, hiszen a fejlődés a növekedési és versenyképességi kilátásokat, valamint a magyar családok életminőségét is javíthatja.

A HungaroControl vezérigazgatója szerint a drónok terjedése nem csupán a légi közlekedést, hanem a mindennapi életet is jelentősen átalakítja. Állami és ipari szereplők, magánszemélyek és vállalkozások egyaránt hasznosíthatják a pilóta nélküli repülő szerkezeteket, a fejlesztési irányok folyamatosan bővülnek – tette hozzá Szepessy Kornél. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a technológia kiaknázása nemzetközi együttműködést és jelentős erőforrásokat igényel, a légi közlekedésbe pedig csak szigorú repülésbiztonsági feltételekkel integrálható.

A PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős partnere világszerte 127 milliárd dollárra becsülte a drónokkal kiváltható szolgáltatások értékét, és arra számít, hogy az értékesítésük robbanásszerűen fog bővülni a közeljövőben. Kerekes Antal kifejtette, hogy a dróntechnológia évekkel ezelőtt megérett az összetett szolgáltatásokra, és fejlett szoftverkörnyezetre támaszkodhat, ám a fejlődést a szabályozásnak is követnie kell. Az előírásokat érdemes a drónok kereskedelmi használatához igazítani, mivel a tapasztalatok szerint rugalmas jogszabályi környezetben a felhasználás is gyorsabban fejlődik – tette hozzá.

Várakozása szerint Magyarországon főképp az építkezések, az infrastruktúraipar, az energetika és a mezőgazdaság hasznosíthatja a drónokat, a szabályozói oldal ugyanakkor még nem a legjobb hatékonysággal támogatja a felhasználást.