Csaknem 190 millió forintra pályázhatnak az autistákat, értelmi fogyatékosokat ellátó intézmények

Fülöp Attila azt is elmondta, hogy mintegy 3,3 milliárd forinttal segítik az országban hat, komplex kommunikációs igényű emberek támogatását szolgáló úgynevezett AAK-módszertani központ kialakítását.

Debrecen, 2019. december 3. Fülöp Attila, az Emberi Erõforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelõs államtitkára a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. által elindított Montázs projekt keretében nyílt AAK-Módszertani Központ bemutatóján Debrecenben 2019. december 3-án. A Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Immánuel Otthona és Fejlesztõ Nevelés-Oktatást Végzõ Iskolája ad otthont az augmentatív és alternatív kommunikációs (AAK) szükségletû személyeknek, akiknél az érthetõ beszéd és/vagy az írásos kommunikáció átmeneti, vagy tartós hiánya következtében súlyosan károsodott kommunikációs funkciók pótlása különbözõ AAK-eszközök és módok használatával oldható meg. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Keddtől elérhető az a csaknem 190 millió forint keretösszegű pályázat, amelyre civil szervezetek autistáknak, értelmi fogyatékossággal élőknek bentlakásos ellátást nyújtó intézményei pályázhatnak január 6-áig – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára a fogyatékos emberek világnapján, kedden Debrecenben.

Fülöp Attila azt is elmondta, hogy mintegy 3,3 milliárd forinttal segítik az országban hat, komplex kommunikációs igényű emberek támogatását szolgáló úgynevezett AAK-módszertani központ kialakítását.

A debreceni központnak a Tiszántúli Református Egyházkerület Immánuel otthona ad helyet. A debreceni és a már átadott szegedi és kaposvári után a napokban Miskolcon, Budapesten és Zalaegerszegen nyílik ilyen központ – jelezte az államtitkár.

Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon mintegy félmillió fogyatékkal élő ember van, a családtagokkal együtt milliós nagyságrendű az érintett. A fogyatékosok világnapjának annyi értelme van, amennyit „a mindennapokban magunkkal tudunk vinni a segítségre szorulókhoz” – figyelmeztetett. A segítség pedig csak akkor sikeres, ha a társadalom befogadó, és valamiféle önállóságot vagy biztonságos gondoskodást tud adni – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte: a kormány idei döntése alapján a jövő évtől a szociális ellátások területén nagyarányú, mintegy 40 milliárd forint értékű normatívaemelés történik.

A debreceni AAK-központ átadásán Fülöp Attila fontos lépésének nevezte a kommunikációs akadálymentesítés segítését. „Ha nincs kommunikáció, akkor semmi nincs”, sem befogadás, sem integráció – fogalmazott.

Ezért alapvető célnak nevezte az olyan fejlesztések támogatását, amely segíti a rászorulókat a kommunikációban. Megemlítette a siketek és nagyothallók jelnyelvi videorendszerének, a vakok „távszem” szolgáltatásának idei beindítását, valamint a halmozottan sérültek kommunikációját segítő AAK-módszertani központok létrehozását.

Tóth Tibor, az AAK-központokat működtető Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ (NFSZK) Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: az európai uniós Montázs-projekt keretében létrejövő centrumokban kompetenciafelméréssel, tanácsadással, speciális kommunikációs eszközök kölcsönzésével és speciális segítő szolgáltatásokkal támogatják a kommunikációban korlátozott, halmozottan hátrányos embereket.

Fekete Károly tiszántúli református püspök azt mondta, intézményük nem csupán helyet ad az AAK-központnak, a református egyháznak fontos része a kommunikáció, ezért is nevezik a protestáns egyházakat igehirdető egyháznak.

A püspök emlékezetett rá, hogy 2016-ban Debrecenből indult el a „Fogyatékos testvérein befogadásáról” című kezdeményezés, amelyet 2017-ban, a reformáció évében az egyház zsinata is állásfoglalásként elfogadott.

Győri Zsófia, az AAK-központnak helyet adó Immánuel otthon igazgatója azt mondta, a kommunikáció jog és nem kiváltság, ezért mindent megtesznek a náluk gondozott halmozottan fogyatékos gyerekek kommunikációs fejlesztése érdekében.

Ezt segítő eszközöket először 2003-ben szereztek be, 2007-ben 13 millió forint pályázati pénzből korszerűsítették eszközparkjukat, most pedig, az AAK-központ keretében 21 millió forint ráfordításával segíthetik „a súlyos kommunikációs akadállyal” élő embereket – fűzte hozzá.