Újabb támadás lehet a kárpátaljai magyarság ellen az új ukrán közigazgatási törvény elfogadása

Ha az ukrán parlament jelen formájában fogadja el a közigazgatási törvény módosítását, az egy újabb támadás lehet a kárpátaljai magyar közösség ellen – mutatott rá Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke a testület ülése után szerdán újságíróknak.

Zsigmond Barna Pál kiemelte: az ülésen Tóth Miklós kárpátaljai képviselő beszámolt arról, hogy Ukrajna milyen reformot tervez a közigazgatás területén. Közlése szerint az ukrán törvényhozás napirendjén a régiók átszervezése szerepel. Ha a jogszabályt jelen formájában fogadják el, az egy újabb támadás lehet a magyar közösség ellen, hiszen úgy rajzolnák át a területi közigazgatási térképet, hogy az hátrányos lenne a magyar közösség számára – mutatott rá a fideszes képviselő.

A politikus azt mondta: Ukrajnának meg kellene fontolnia a jogszabály elfogadását, hiszen az oktatási törvény és a nyelvtörvény után egy harmadik jogszabály születne, ami hátrányosan érinti a kárpátaljai magyarságot.

Zsigmond Barna Pál kitért arra is, hogy a Velencei Bizottság a közelmúltban megállapította: a nyelvtörvény vonatkozásában Ukrajna megszegte nemzetközi kötelezettségeit, az általa vállalt kétoldalú nemzetközi kötelezettségeket, valamint a nemzetközi jogot is.

Örvendetesnek nevezte, hogy a Velencei Bizottság rögzítette, az ukrán nyelvtörvény ellentétes a nemzetközi joggal.

„Mi azt valljuk új elnök, új remény” – fogalmazott, hozzátéve: remélik, hogy Ukrajna hatályon kívül helyezi az oktatási törvényt és a nyelvtörvényt, és nem ebben a formában fogadják el a közigazgatási törvényt.

Magyarország abban érdekelt, hogy a két ország közötti kapcsolatok normalizálódjanak, és abban a pillanatban, hogy Ukrajna visszatér a korábbi gyakorlathoz, és kedvezően bánik az ottani magyar közösséggel, akkor Magyarország hajlandó feloldani vétóját a NATO-val való együttműködés vonatkozásában – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

Az ülésen meghallgatták Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszámolóját az autonómia-helyzetről. Zsigmond Barna Pál elmondta, pozitív példa a vajdasági helyzet, a szerbiai magyarság széleskörű autonómiát élvez és szerb-magyar kapcsolatok még sosem voltak ilyen jók, mint most.

Ugyanakkor a többi régiót illetően a jelen lévő határon túli képviselők nem szolgáltak jó hírekkel. Ukrajnában kifejezetten rossz a helyzet, Románia vonatkozásában remélik, hogy a közeljövőben sikerül új alapokra helyezni a román-magyar kapcsolatokat, és a választások után sikerül kialakítani egy stratégiai jó viszonyt – mutatott rá. Szintén remélik, hogy a szlovák választások után lesz képviselete az ottani magyar közösségnek, és ez esetben lesz lehetőség előrelépni kisebbségi ügyekben is – tette hozzá a kormánypárti politikus.