Aggályos Szigetváriék cégeinek adathalászata

Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon bizalmasainak a cégei indokolatlanul kezelhetik külföldön a magyar választópolgárok pártszimpátia-adatait a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint. Péterfalvi Attila hangsúlyozta lapunknak: a különleges adatnak minősülő információkat nem lehet pusztán Facebook-lájkok alapján felhasználni, ahhoz az érintettek kifejezett hozzájárulása kell.

Bajnai Gordon és államtitkára 2009-ben Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Semmi keresnivalójuk a magyar választópolgárok politikai szimpátiájára vonatkozó adatoknak más országok adatfeldolgozóinál, még ha egy uniós tagállamról van is szó – jelentette ki lapunknak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azzal kapcsolatban, hogy Szigetvári Viktor és a volt titokminiszter Ficsor Ádám – Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc egykori szocialista miniszterelnökök kabinetfőnökei – alapítóként jegyeznek több észtországi, adatbiznisszel foglalkozó céget is, amelyek magyar választók adatait tárolhatják.

Például a Datapraxis honlapja alapján elsősorban az a cég célja, hogy masszív adatgyűjtéssel, választói törzsek meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket. Péterfalvi Attila kifejtette: a pártszimpátia – hasonlóan az egészségügyi adatokhoz – különleges adatnak minősül a GDPR, vagyis az Európai Unió adatvédelmi rendelete szerint, ezért sem indokolt azokat külföldön feldolgozni, még akkor sem, ha ez jogilag lehetséges. Az egykori ombudsman arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályok szerint az adatkezelő – vagyis a megrendelő – kilétét is nyilvánosságra kell hozni.

– Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi médiában, a Facebookon folytatott tevékenység (például egy politikus oldalának vagy bejegyzéseinek a lájkolása) nem ad felhatalmazást az adott internetező adatainak olyan felhasználására, amelyhez nem adott kifejezett, egyértelmű hozzájárulást (külön erre vonatkozó kérdés megválaszolásával vagy mező bejelölésével). A internetező hozzájárulása csak abban az esetben érvényes, ha a döntése előtt minden olyan tájékoztatást megkaphat az adott honlapról, amelyet a GDPR kötelezően előír – fejtette ki a szakember.

Bajnai Gordon és államtitkára 2009-ben
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Csütörtöki lapszámunkban számoltunk be Szigetvári és Ficsor észtországi cégeiről és arról, hogy a Datapraxisban feltűnt a Soros-hálózat egy régi kulcs­szereplője is. Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a spekuláns pénzéből épített és az általa terjesztett nyílt társadalom elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően négy évig volt kampányigazgató a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel.

A Gyurcsány–Bajnai-hálózat az országos mellett helyi szinten is felhasználta az adatpraktikákat a választók mozgósítására. Ezt bizonyítja, hogy egy miskolci ellenzéki ernyőszervezet, a helyhatósági választásokat megnyerő Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület honlapján is az egyik észtországi cég tűnik fel adatkezelőként.

A balti országban történő cégalapítást egyébként az magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai társaságok szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.