Kőberakót is akarnak Balatongyörökre

Kibújt a szög a zsákból a Balatongyörökre tervezett hajókikötő ügyében a településen ma este megtartott lakossági fórumon. A helyiek nem kis felháborodására, a vízügyi igazgatóság és a tervező cég tájékoztatásából kiderült: az előzetes koncepciótervek alapján nemcsak egy uszálykikötőt akarnak megépíteni a Balaton partján, hanem egy kőberakót is. A vízügy szerint erre azért van szükség, mert Keszthelyi-öbölből a balatongyöröki, mintegy ötven hektáros zagytározóba kívánják szállítani az iszapot, az ottani tározó ugyanis betelt. Az iszap kotrásának elmaradása esetén viszont súlyos károkat okoz az algásodás, jelentősen romlik a Balaton vízminősége.

Csonki Istvánnak, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, illetve Alexy Rezsőnek, a Viziterv Environ Kft. tervezőmérnökének beszámolója szerint a balatongyöröki vízparton megépülő új létesítmények összes területe több mint tizenkét hektárt foglalna el, ahol egy „szolgálati és kereskedelmi célú nagyhajó kikötőt” építenének. Itt 400 tonna feletti és 1350 tonna alatti vízi járművek köthetnének ki, a vízügyi igazgatóság és a BAHART igényei szerint. A belső öblös kikötőben helyet kaphatna egy vízvédelmi nagy hajó, 4 gépi hajtású és 10 vontatható uszály, 3 vontató hajó, cölöpverő gépek, horgonyzó dereglyék, ladikok és egy motorcsónak is.

Az elképzelés a jelenlévők egybehangzó tiltakozását váltotta ki, különösen az háborította fel őket, hogy sok más, Balaton-parti településen azért nem kívánják megvalósítani a beruházást, mert védett nádasok, természetvédelmi területek vannak. Több felszólaló arról tájékoztatta a vízügy vezetőjét, hogy a balatongyöröki parton is Natura 2000 besorolású, madárvédelmi terület van, és a Nemzeti Park határán helyezkedik el, így a kikötő építése itt is kárt okozhat a természetben. Az egyik hozzászóló jelezte azt is, hogy a györöki part a védett mocsári teknős élőhelye, amelynek természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Sokan nehezményezték azt is, hogy az építkezés, és a későbbi iszap- és kőszállítás nagy szennyezéssel járna.

Csonki István erre úgy reagált, hogy a tervek szerint az építkezés során vigyáznának a védett növényekre, élőlényekre és a kivágott fák helyére újakat telepítenének, az előzetes hatásvizsgálatok szerint a beruházás a lakosság számára elviselhető és semleges hatással járna, valamint határérték alatt lenne a levegő- és a zajszennyezés is a térségben. Voltak, akik arról kérdezték a szakembereket, miért nem Siófokra, Balatonfüredre vagy Keszthelyre telepítik a hajókat, ahol alkalmasabb területek, illetve kikötők, egykori hajógyári létesítmények is vannak. Alexy Rezső ezzel kapcsolatban arra hivatkozott: Siófokon a jelenleg ott telelő hajók is gondot okoznak, átépítésekre, bontásokra lenne szükség egy új kikötőhöz, Keszthelyen a nádast nem kívánják kiirtani, mert törvénybe ütközik, a balatonfüredi hajógyári ingatlanok pedig magántulajdonban vannak.

Kiss László Tibor önkormányzati képviselő a fórumon kijelentette: az iszapot kotorni kell, ezt nem vitatja senki, a kérdés csak az, hogy hol és hogyan tegyék ezt. A kőrakó létesítése pedig egyenesen merénylet a település ellen, ezért azt határozottan elutasítják.

Bánkiné Király Zsuzsanna, volt önkormányzati képviselő már keményebben fogalmazott. Kijelentette: sem kikötő, sem kőrakó nem kell Balatongyörökre, ez ugyanis nemcsak a partot tenné tönkre, annak természeti értékeivel együtt, hanem a turizmust is, ami sok helyi embernek jelenti a megélhetést. Nem beszélve arról, hogy jelentősen csökkenne az ingatlanok értéke is.

Csonki István válaszában megjegyezte: a turizmus szempontjából az is fontos, hogy ügyeljenek a víz minőségére, hiszen a vendégeknek a Balaton is a fontos.

Hozzátette azonban: ha a helyiek egyértelműen úgy foglalnak állást, hogy nem akarják a kikötőt és a kőberakót, akkor újragondolják a terveket, egyelőre előzetes egyeztetés folyik a beruházásról.