Nincs újabb döntés a gyöngyöspatai iskola ügyében

Nem döntött még a Kúria kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben – közölte a Kúria hétfő este az MTI-vel.

Közleményük szerint a Kúria 2015. március 25-én hozott ítéletével fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben megállapította, hogy „sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult”. Abban az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést.

A Debreceni Ítélőtábla 2019. szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet a személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes által kezdeményezett, a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő perben.

A táblabíróság megállapította, hogy a jogellenes elkülönítéssel megsértették az érintettek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg. Ebben az ügyben tehát közvetlenül az érintett diákok érvényesítettek kártérítési igényeket.

A tábla jogerős ítélete ellen még tavaly a Kúriára felülvizsgálati kérelem érkezett. Az ügy még folyamatban van, a felülvizsgálati eljárásban tárgyalást még nem tűztek ki. A jogerős ítélet végrehajtását pedig a Kúria nem függesztette fel, az erre irányuló kérelmet a Pp. 273. § (3) bekezdése alapján elutasította 2019. december 16-án – közölték.

Szombati sajtótájékoztatóján a „Soros-hálózat” pénzszerző akciójának nevezte a térség fideszes országgyűlési képviselője a gyöngyöspatai iskola szegregációs ügyét. Horváth László azt mondta, hogy a Kúria döntése értelmében a jogerős bírósági ítéletet végre kell hajtani.

Horváth László úgy értékelt: „a bírósági ítélet jogszerűsége nem vitatható ugyan, ám sokak igazságérzetével ellentétes, túlzó, és zöld utat adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának”.

Közölte: a határozatot végre kell hajtani, mert az annak felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt a Kúria indoklás nélkül elutasította, január 17-éig folyósítani kell azt a százmillió forintot, amelyet a bíróság kárpótlásul ítélt meg a szegregációs ügyben érintett 62 cigány tanuló családjának. A helyzet megoldása érdekében a kormány segítségét kérte – jelezte a képviselő.

Az ügy előzményeiről szólva emlékeztetett: az elkülönített oktatás több éven át jellemezte a helyi iskola pedagógiai gyakorlatát „egy rendkívül feszült, az intézmény mindennapi életét durva erőszakkal megfertőző” időszakban. A tantestület ebben a kényszerhelyzetben rossz választ adott, ám akkor ez tűnt a helyzet kezelésére egyedül alkalmas megoldásnak; a 2011-2012-es tanévben lezajlott fenntartóváltás után a diákok elkülönítése fokozatosan megszűnt – mondta el Horváth László.