Van elég férőhely az óvodákban

Egyre többen vannak Magyarországon azok, akik felnőtt fejjel is hajlandók visszaülni az iskolapadba, de emelkedett az óvodai férőhelyek, az egyetemisták és főiskolások, a hazánkban tanuló külföldi hallgatók, valamint a gyógypedagógusok száma is az elmúlt tanévhez képest – többek közt ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatási jelentéséből, amely szerint tovább hódítanak az egyházi iskolák.

Tavaly tavasszal az évtized legjobb érettségi átlagát produkálták a diákok Fotó: Havran Zoltán

Elkészült a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei tanévre vonatkozó oktatási jelentése. Eszerint Magyarországon ma a köznevelés és felsőoktatás különféle képzésein 1,838 millió fiatal vesz részt. Óvodába 330 500 gyermek jár, általános iskolában 723 500, középiskolában 496 500 diák tanul, és az elmúlt évekhez hasonlóan most is 2500 olyan gyermek van az oktatási rendszerben, aki fogyatékossága miatt speciális fejlesztő nevelésben részesül. A felsőoktatásban összesen 285 ezer hallgató folytat tanulmányokat, több mint kétszázezren nappali tagozaton.

Az adatok szerint a gyermekek több mint háromnegyede állami óvodába vagy iskolába jár, idesorolva az önkormányzati, tankerületi és szakképzési centrumok alá tartozó intézményeket is. Egyházi fenntartású helyen 221 ezer diák tanul (14,2 százalék), ez az arány ugrásszerűen emelkedett az utóbbi időben, 2010 óta ugyanis megduplázódott az egyházi iskolák száma, még régebbre visszatekintve pedig az látszik, hogy 25 év alatt nem kevesebb, mint tízszeresére bővült az egyházi intézménybe íratott gyerekek köre. Alapítványi, illetve egyéb magánfenntartású intézménybe ma valamivel több mint 81 ezren járnak, ez az összlétszám 5,2 százaléka.

Az óvodákban évről évre több a gyerek – köszönhetően az óvodakezdési korhatár három évre való leszállításának – ezúttal négyezerrel emelkedett a létszám, és csaknem háromezerrel bővítette a kormány a férőhelyeket is tavalyhoz képest. Jelenleg a 330 ezer óvodásra országosan több mint 381 ezer hely jut. A főállású óvodapedagógusok száma 31 100 fő, ez nem változott érdemben az elmúlt tanévek során.

Az általános iskolákról elmondható, hogy a demográfiai folyamatokkal összhangban, 0,8 százalékkal csökkent a diáklétszám, ami hatezer fős mínuszt jelent. Az általános iskolákban a pedagógusok 75 400-an vannak, így egy pedagógusra átlagosan 9,6 tanuló jut. Bár ez az arány néhány tizeddel rosszabb a tavalyinál, ugyanakkor sokkal jobb, mint az OECD-átlag, amely a legutóbbi mérések szerint tanáronként 15 diákot jelent.

Kiderült az is, hogy az általános iskolákba járó diákok közül 56 500-an sajátos nevelési igényűek (SNI), ám az érintettek közül csak 15 ezren igényelnek gyógypedagógiai tantervet, a többiek integráltan oktathatók. A teljes köznevelési rendszerben csaknem 94 ezer SNI gyermek van, és a számuk minden tanévben tovább emelkedik egy-két százalékkal. Éppen ezért örvendetes, hogy a gyógypedagógusok és konduktorok már csaknem tízezren vannak, 70 százalékkal többen, mint 2010-ben. A gyógypedagógusnak készülő hallgatók száma pedig megduplázódott az elmúlt években, köszönhetően a Klebelsberg képzési ösztöndíj kiterjesztésének.

A KSH közlése szerint ismét nőtt a művészetoktatásban részesülő gyermekek száma, mintegy két és fél ezerrel, így a 2019/2020-as tanévben csaknem 235 ezren tanulnak alapfokon valamilyen művészeti intézményben, pél­dául zeneiskolában. Kollégiumi ellátásban a 2019/2020-as tanévben 44 700 gyermek részesül, akiket több mint háromezer nevelő felügyel.

Tavaly tavasszal az évtized legjobb érettségi átlagát produkálták a diákok

Középiskolai szinten 5600 fővel tanulnak kevesebben, mint a megelőző tanévben. Ez 1,3 százalékos csökkenés, ami kisebb mértékű a korábbi években tapasztaltnál. Mivel a létszámváltozás eltérően érintette az egyes iskolatípusokat, a gimnazisták száma közel másfél ezerrel még növekedni is tudott. A nappali tagozatosok közül gimnáziumba jár a tanulók 46 százaléka, 52,3 százaléka pedig szakgimnáziumokba vagy szakközépiskolába. Szakiskolákba és készségfejlesztőbe csak az érintettek 1,7 százaléka iratkozott be. A legutóbbi felvételin tíz év óta először fordult elő, hogy többen választották a szakképzést, mint a hagyományos gimnáziumot. Érettségi vizsgát a legutóbbi szezonban valamivel kevesebben tettek, mint egyel korábban, ám 2019 tavaszán az évtized legjobb országos átlagát produkálták a diákok.

Az idei tanévben összesen 167 300 főállású pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben.

A felsőoktatásban évek óta emelkedik a sikeresen felvételizők aránya, ennek köszönhetően az idén 1,7 százalékkal magasabb az egyetemista és főiskolás fiatalok összlétszáma a nappali képzési rendszerben, mint tavaly. Doktori programokban 8200-an, felsőoktatási szakképzésben 788-an vesznek részt. Örvendetes, hogy a külföldi hallgatók száma egy év alatt 8,2 százalékkal emelkedett, ők jelenleg 36 100-an vannak, többnyire az orvosi képzéseken. A magyar egyetemek nemzetközi vonzereje évek óta ütemesen növekszik, 2014-ben még csak 23 ezer külföldi hallgató tanult nálunk.

A KSH-adatok szerint tavalyhoz képest valamivel többen ültek iskolapadba a felnőttek közül, összesen mintegy 89 ezren, ami ezerhatszázzal magasabb a 2018-as létszámnál. Kis részük, 3200 fő általános iskolai tanulmányokat folytat, a többség viszont a középiskolai bizonyítvány megszerzésén munkálkodik: 25 ezren szakközépiskolában, gimnáziumban 28 ezren, szakgimnáziumban 32 ezren tanulnak. A nem iskolarendszerű tanfolyamokkal együtt egyébként csaknem egymillió felnőtt tanul ma az országban, ebben benne vannak a céges tanfolyamok, az iskolai kereteken kívüli OKJ-s szakmák, a nyelvtanulás és az olyan hatósági kurzusok is, mint például a jogosítványszerzés. 2015 óta egyébként már két szakma is ingyen megszerezhető az iskolarendszerben, ez a lehetőség folyamatosan javít a felnőttoktatási arányokon.