Van elég férőhely az óvodákban

Egyre többen vannak Magyarországon azok, akik felnőtt fejjel is hajlandók visszaülni az iskolapadba, de emelkedett az óvodai férőhelyek, az egyetemisták és főiskolások, a hazánkban tanuló külföldi hallgatók, valamint a gyógypedagógusok száma is az elmúlt tanévhez képest – többek közt ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb oktatási jelentéséből, amely szerint tovább hódítanak az egyházi iskolák.

Tavaly tavasszal az évtized legjobb érettségi átlagát produkálták a diákok Fotó: Havran Zoltán

Kiderült az is, hogy az általános iskolákba járó diákok közül 56 500-an sajátos nevelési igényűek (SNI), ám az érintettek közül csak 15 ezren igényelnek gyógypedagógiai tantervet, a többiek integráltan oktathatók. A teljes köznevelési rendszerben csaknem 94 ezer SNI gyermek van, és a számuk minden tanévben tovább emelkedik egy-két százalékkal. Éppen ezért örvendetes, hogy a gyógypedagógusok és konduktorok már csaknem tízezren vannak, 70 százalékkal többen, mint 2010-ben. A gyógypedagógusnak készülő hallgatók száma pedig megduplázódott az elmúlt években, köszönhetően a Klebelsberg képzési ösztöndíj kiterjesztésének.

A KSH közlése szerint ismét nőtt a művészetoktatásban részesülő gyermekek száma, mintegy két és fél ezerrel, így a 2019/2020-as tanévben csaknem 235 ezren tanulnak alapfokon valamilyen művészeti intézményben, pél­dául zeneiskolában. Kollégiumi ellátásban a 2019/2020-as tanévben 44 700 gyermek részesül, akiket több mint háromezer nevelő felügyel.

Tavaly tavasszal az évtized legjobb érettségi átlagát produkálták a diákok

Középiskolai szinten 5600 fővel tanulnak kevesebben, mint a megelőző tanévben. Ez 1,3 százalékos csökkenés, ami kisebb mértékű a korábbi években tapasztaltnál. Mivel a létszámváltozás eltérően érintette az egyes iskolatípusokat, a gimnazisták száma közel másfél ezerrel még növekedni is tudott. A nappali tagozatosok közül gimnáziumba jár a tanulók 46 százaléka, 52,3 százaléka pedig szakgimnáziumokba vagy szakközépiskolába. Szakiskolákba és készségfejlesztőbe csak az érintettek 1,7 százaléka iratkozott be. A legutóbbi felvételin tíz év óta először fordult elő, hogy többen választották a szakképzést, mint a hagyományos gimnáziumot. Érettségi vizsgát a legutóbbi szezonban valamivel kevesebben tettek, mint egyel korábban, ám 2019 tavaszán az évtized legjobb országos átlagát produkálták a diákok.

Az idei tanévben összesen 167 300 főállású pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben.

A felsőoktatásban évek óta emelkedik a sikeresen felvételizők aránya, ennek köszönhetően az idén 1,7 százalékkal magasabb az egyetemista és főiskolás fiatalok összlétszáma a nappali képzési rendszerben, mint tavaly. Doktori programokban 8200-an, felsőoktatási szakképzésben 788-an vesznek részt. Örvendetes, hogy a külföldi hallgatók száma egy év alatt 8,2 százalékkal emelkedett, ők jelenleg 36 100-an vannak, többnyire az orvosi képzéseken. A magyar egyetemek nemzetközi vonzereje évek óta ütemesen növekszik, 2014-ben még csak 23 ezer külföldi hallgató tanult nálunk.

A KSH-adatok szerint tavalyhoz képest valamivel többen ültek iskolapadba a felnőttek közül, összesen mintegy 89 ezren, ami ezerhatszázzal magasabb a 2018-as létszámnál. Kis részük, 3200 fő általános iskolai tanulmányokat folytat, a többség viszont a középiskolai bizonyítvány megszerzésén munkálkodik: 25 ezren szakközépiskolában, gimnáziumban 28 ezren, szakgimnáziumban 32 ezren tanulnak. A nem iskolarendszerű tanfolyamokkal együtt egyébként csaknem egymillió felnőtt tanul ma az országban, ebben benne vannak a céges tanfolyamok, az iskolai kereteken kívüli OKJ-s szakmák, a nyelvtanulás és az olyan hatósági kurzusok is, mint például a jogosítványszerzés. 2015 óta egyébként már két szakma is ingyen megszerezhető az iskolarendszerben, ez a lehetőség folyamatosan javít a felnőttoktatási arányokon.