Kövér László: A trianoni trauma a közép-európai együttműködésben oldódhat fel

Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben oldjuk fel ellentéteinket – jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon.

Kövér László kiemelte, soha nem volt olyan reményteljes egy új közép-európai együttműködés indítása, mint most, 2020-ban. Ennek az a célja, hogy kölcsönösen tekintettel legyünk egymás érdekeire, de segítsük is egymást a nemzeti érdekek megvalósításában – tette hozzá.

A Hella Ferenc református tiszteletes és Balogh László (Fidesz-KDNP) polgármester részvételével zajló beszélgetésen a házelnök azt fejtegette: nem érdekünk az, hogy a mi megemlékezésünk a 100. évfordulón okot adjon mások számára a gyűlölködésre.

Múlóban van a trianoni döntés okozta trauma, ennek egyik oka, hogy az idő múlásával az új generációknak már nincsenek olyan személyes élményeik, amiket a nagyszüleik átéltek és elmeséltek volna nekik – mondta a házelnök, hozzátéve: amikor megszűnik ez a személyes kapcsolat, akkor van baj, ezért sokkal több hárul a politikára, a kultúrpolitikára, az oktatásra.

Erőfeszítéseket kell tenni, hogy ez a tudás, tapasztalat, élmény átadódjon, éppen ez a Nemzeti alaptantervről (Nat) szóló viták tétje is – közölte az Országgyűlés elnöke.

Akik a Nat-ot bírálják, azoknak valójában az a bajuk, hogy ez nemzeti, azt a célt tűzi ki, hogy Magyarországon a közoktatásból kikerülő minden gyereknek legyenek olyan ismeretei, élményei, ami alapján magára ismer a határon túli magyarokban is. Olyan kulturális örökséget kapjanak, ami egy nemzetté tesz bennünket a következő száz évben is – mondta Kövér László.

A házelnök közölte: szeretnék folytatni a nemzet határok feletti egyesítésének programját, hogy – függetlenül a határoktól – úgy szőjük össze a szétvágott közösségeknek az életét a magunkéval, mintha egy határon belül élnénk. Nagyon sok múlik azonban az utódállamok politikai elitjeinek hozzáállásán, ezért is vagyunk kényes helyzetben a 100. évforduló kapcsán.

Kitért arra: azok az államok, amelyek részesültek a száz évvel ezelőtti koncból, Ausztria és Románia kivételével ma már nem léteznek abban a formában, mint akkor.

Ők már nem tudnak olyan teljes szívvel ünnepelni, mint ahogy mi gyászolunk, és nem is szeretnénk kiprovokálni, hogy újból belénk mélyesszék a karmaikat, mert őszintén törekszünk az együttműködésre – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László arról is beszélt, hogy a határokon átnyúló nemzetegyesítési programhoz nincs szükség új jogszabályokra, ezeket – mint tíz éve a nemzeti összetartozásról szóló törvényt – már megalkották. Ma a gazdasági kapcsolatok élénkítése van napirenden, ennek része, hogy szinte minden szomszédos országban folyik olyan gazdaságfejlesztési program, amely a határon túli magyarokat támogatja magyar költségvetési forrásból.

Kiemelte, intenzív a gazdasági kapcsolat Romániával és Szlovákiával, de Lengyelországgal is, a határokon túl pedig óvodák, iskolák, bölcsődék felújítása is zajlik, ami hihetetlenül fontos.

A szomszédos országokkal való szorosabb kapcsolat érdekében akár javasolni lehetne, hogy leginkább a határok közelében második idegen nyelvként a szomszéd ország nyelvét tanulják a diákok a nemzetek közötti megértés jegyében – jegyezte meg a házelnök.

A politikus szót ejtett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról, amelynek legközelebbi, márciusi ülésén a trianoni döntés évfordulója alkalmából szeretnék egy dokumentumban összefoglalni, hogy hová is jutottunk száz év alatt. Ezzel azt a kezdeményezést kívánják támogatni, hogy az európai fórumokon tűzzék napirendre az őshonos kisebbségek jogainak témáját.

Kövér László arról is kifejtette a véleményét, hogy a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók védelméért indított európai polgári kezdeményezést további direkt politikai eszközökkel már nem lehet segíteni. Az Országgyűlés az ellenzéki pártok egyetértésével határozattal hívta fel a figyelmet arra, hogy minél többen támogassák ezt a polgári kezdeményezést, amelynek keretében május 7-ig hét országból egymillió aláírást kellene összegyűjteni.

A kezdeményezéshez ön így csatlakozhat:

A polgári kezdeményezést ezen a linken, a „Támogatom” fülre kattintva interneten keresztül bárki aláírhatja. Szükség esetén a kitöltéshez az anyaországi magyarok az itt található videóban kaphatnak segítséget, az erdélyi magyarok pedig itt.

Miről szól a kezdeményezés, és miért támogassuk mi is?

A Székely Nemzeti Tanács által elindított európai polgári kezdeményezés célja, hogy a gazdasági lemaradás megszüntetését szolgáló uniós kohéziós források elosztásánál a nemzeti regionális jellegzetességek szempontjaira is legyenek tekintettel. Annak érdekében, hogy az Európai Unió napirendre tűzze a kérdést, az aláírásgyűjtés 2019. május 7-i meghirdetésétől számított egy év alatt legkevesebb egymillió támogató aláírást kell összegyűjteni legalább hét európai uniós országból. Korábban – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére – hasonló módon jutott sikerre a Minority Safepack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezés, amelyről így az Európai Parlamentnek tárgyalnia kell. Bár az ügyek megoldására nem jelent teljes garanciát, hogy azok napirendre kerülnek az uniós intézményekben, ettől függetlenül nem szabad lemondani annak lehetőségéről, hogy a polgári kezdeményezéseken keresztül többletjogokat szerezzünk a magyar nemzetiségeknek, továbbá segítsük őket a felzárkózásban, az életszínvonaluk javításában, valamint kultúrájuk megőrzésében – buzdított aláírásra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is a kezdeményezésről szóló tavaly nyári sajtótájékoztatóján.