Vissza akarják csábítani a fiatalokat

Egyenlőtlennek tűnő harc folyik a fiatal családokért a magyarországi nagy- és kistelepülések között, amelyben az utóbbiak többsége vesztésre áll. A nagyvárosok versenyében is jelentős aránytalanságok vannak, hiszen a nagy, jelentős iparűzésiadó-bevétellel rendelkező központok komoly előnyre tettek szert. A falvak támogatással, ingyentelkekkel igyekeznek megtartani vagy magukhoz csábítani az ifjú házasokat.

A győri Széchenyi István Egyetemen a diákok rögtön kapcsolatba kerülnek az ottani cégekkel Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Sajnos évek óta probléma az elvándorlás Miskolcon, a fiatalok itthagyják a várost, elmennek tanulni, majd az iskola elvégzése után nem térnek vissza. A város megtartóereje eddig gyengének bizonyult – közölte a miskolci önkormányzat annak kapcsán, hogy sok település elveszíti a fiataljai egy részét, akik máshol alapítanak családot. A város balliberális polgármestere azonban nagyon optimista; Veres Pál már a tavaly őszi kampány alatt kiemelte: „A helyi fiatalok azok, akik hamarosan a város jövőjét alakítják, ők teszik újra naggyá a települést.”

Az önkormányzat ennek érdekében számos dologgal próbálkozna: többek között száz lakással bérlakásprogramot szeretnének indítani. Ennek részeként a pályakezdő, Miskolcon dolgozni szándékozó fiatalok két évig kedvezményesen bérelhetnének lakást. A születési támogatás bevezetéséről decemberben döntöttek.

A győri Széchenyi István Egyetemen a diákok rögtön kapcsolatba kerülnek az ottani cégekkel
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Az elvándorlás Dunaújvárosban is probléma, aminek megállítása a városvezetés kiemelt feladata – fogalmazott Medgyesi Miklós, az önkormányzat sajtószóvivője. Mint elmondta, hitük szerint olyan környezetet kell kialakítani a városban, hogy a fiatalok számára Dunaújváros élhető város legyen.

Hozzátette: ennek érdekében két programot – egy könnyűzenei fesztivált és egy kutyás-akadálypályás futóversenyt – is szerveznek. Medgyesi Miklós kiemelte továbbá, hogy helyben az oktatás személyi feltételei jórészt adottak, ám komoly infrastrukturális problémákkal kell megküzdeniük.

A szükséges munkaerő biztosításáért Zalaegerszegen is kulcsfontosságúnak tartják az oktatást, különösen a szak- és felnőtt-, valamint az átképzést. Ezért épül 646 millió forintos ráfordítással duális szakképzőközpont a városban, de mindent megtesznek a versenyképes felsőoktatásáért is, a hallgatói létszám folyamatosan nő. A város és a felsőoktatási intézmények több közös fejlesztésen dolgoznak.

A fiatal házaspárokat több módon is felkarolja az önkormányzat: a „fészekrakás” előtt öt éven át alacsony lakbérrel és az előtakarékossággal segíti a város a fiatalokat, de az első lakáshoz jutókat is támogatják. A Nemzedékek kézfogása elnevezésű programban pedig minden zalaegerszegi állandó lakcímmel rendelkező újszülöttnek vásárlási utalványt adnak, miként megajándékozzák a házasságot kötő fiatal párokat is.

A székesfehérvári önkormányzat is elismerte, valós problémáról van szó, amelynek megoldásáért sok mindent tesznek. Kulcsfontosságúnak tartják, hogy már három egyetem kínál képzéseket a városban.

Az önkormányzat szoros partnerségben dolgozik a felsőoktatási intézményekkel, évente több száz millió forinttal segítik terveik megvalósítását. Emellett a székesfehérvári önkormányzat is úgy véli, a fiatalok megtartásához munkahelyekre is szükség van. Kiemelték a duális képzés fontosságát is, amely nemzetközileg is jól bevált minta. – Székesfehérvár pedig az egyik hazai zászlóshajója ennek: már mintegy háromszáz duális képzési hely van, jelenleg hetven partnercéggel – tették hozzá.

Veszprémben is biztosak abban, hogy a fiatalokat akkor lehet helyben tartani, ha megtalálják a nyugodt családalapításhoz szükséges otthont, megfelelő munkakörülmények között dolgozhatnak, biztonságban tudhatják családjukat és színes kulturális programokon vehetnek részt. Hozzáfűzték: az Európa kulturális fővárosa program kiemelten foglalkozik a fiatalok visszacsábításával.

Ennek érdekében bölcsődéket és óvodákat újítottak meg, kibővítették a szociális támogatásokat. A város segít a beiskolázásban, a lakásfenntartásban és több, kedvezményes helyi járatos bérletet is bevezettek az elmúlt években. Mindemellett tanulmányi ösztöndíjat alapítottak és babacsomaggal kedveskednek az újszülöttek családjának.

Miközben sok településen gondot okoz, hogy kevés a fiatal család, így a megszülető gyermek is, néhány helyen ennek ellenkezőjét tapasztalják. Debrecenből azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ilyen probléma nem áll fenn, inkább az ellenkezője, hozzájuk mennek a fiatalok – először tanulni, utána dolgozni.

A hajdú-bihari megyeszékhelyen éppen ezért az évszázad legkomplexebb oktatásfejlesztési programját hajtják végre, amely a visszajelzések szerint elnyerte a diákok és a szülők tetszését. A teljes programra 35,5 milliárd forint jut. Ahogy Debrecenben fogalmaznak, már az iskolapadban meg akarják nyerni a munkaerőpiaci versenyt. A folyamatos, összehangolt fejlesztéseknek köszönhetően pedig dinamikusan nő a debreceni diákok létszáma.

A győri önkormányzat arról tájékoztatott, hogy a Széchenyi István Egyetem és a helyi gazdasági szereplők közötti hatékony együttműködésnek köszönhetően a hallgatók már az egyetemi éveik alatt kapcsolatba kerülnek a megyeszékhelyen működő cégekkel.

– Sőt a gyakorlatorientált és duális képzések egy része kifejezetten a győri munkaerőpiacon való elhelyezkedést segíti – tették hozzá. Hangsúlyozták: Győr ideális hely ahhoz, hogy a fiatalok ott telepedjenek le és alapítsanak családot.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke annyit közölt, hogy a kistelepülések többsége vert helyzetben van ebben a versenyben. Szavai szerint ugyanakkor sokan próbálnak erőn felül teljesíteni, különböző támogatásokat, kedvezményes vagy ingyentelket adnak, de ezek az erőfeszítések esetleg a családok megtartásához lehetnek elegendők.