A válságban kiegyezésre van szükség

Nagyon félrevisz, ha valaki most annak drukkol, hogy a válság idején összeomoljon a kormány. Ez mindannyiunk számára katasztrófával járna – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Fekete-Győr András, aki az intézkedéseket elismerve, egyúttal bírálta a kabinet kommunikációját. A Momentum elnöke nem adott egyértelmű választ arra, hogy pártja igent mond-e Gyurcsány Ferenc közös ellenzéki listájára és a miniszterelnök-jelöltre vonatkozó ultimátumára. Azt viszont állította, hogy a Momentum jövő karácsonyra kormányképes lesz, a kormányváltásnak pedig nagy az esélye 2022-ben. Fekete-Győr a sokszor erőszakos ellenzéki tüntetéseket gőzkieresztésnek nevezte, szerinte a kormányellenes polgárok békésen tüntettek az elmúlt tíz évben.

A pártelnök szerint ebben a krízishelyzetben a politikusok kiegyezésére van szükség Fotó: Havran Zoltán

– Ehhez képest Barnabás István, a Momentum paksi önkormányzati képviselője eltitkolta, hogy Olaszországban járt, majd karantén helyett bement a képviselő-testület ülésére. Hibázott Barnabás?

– Amikor Barabás István Nápolyból visszatért, akkor az még járványmentes zónának számított. Másnap bement a közgyűlési ülésre, Orbán Viktor éppen akkor hirdette ki a veszélyhelyzetet. Másnaptól távmunkában dolgozott. Utólag mondható, hogy felelőtlenség volt a részéről testületi ülésre menni, ezért elnézést is kért. Bízom benne, hogy Pintér Sándor belügyminiszter, a járványügyi helyzet talán legfontosabb kormányzati szereplője is levonta a tanulságot a fertőzött marokkói miniszterrel való kézfogós eset után, hiszen most senkit sem veszíthetünk el az Operatív Törzs állományából.

– Donáth Anna pedig azon kesergett az ATV-ben, hogy micsoda szerencséje van Orbán Viktornak, amiért egy iráni diák az első regisztrált fertőzött Magyarországon. Donáth annak örült volna, ha inkább magyar a beteg?

– Donáth Anna arra a visszásságra célzott, miszerint a fideszes propaganda évek óta egy nagyrészt kreált ellenséggel küzd, most viszont megjött egy valós ellenség, ami mindenekelőtt a magyarok egészségére és megélhetésére jelent fenyegetést. Mi az első dolog, amit a kormány hangsúlyoz? Hogy irániak is vannak az első betegek között. Olyan iráni, fiatal orvostanhallgató egyetemisták, akik a magyar kormány által is támogatott ösztöndíjprogramban tanulhatnak nálunk.

– Azonkívül, hogy ez egy objektív tény, az nem visszás, hogy egy orvostanhallgató iráni diák őrjöng és székeket dobál, amikor karanténba helyezik?

– Ha valóban ez történt, akkor teljesen jogos volt a magyar hatóságok reakciója.

– Térjünk át 2022-re!

– Megmondom őszintén, ebben a krízishelyzetben nagyon nehezemre esik 2022-vel és pártpolitikával foglalkozni.

– Azért remélhetőleg 2022-ben lesz választás, s erről Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, hogy teljes ellenzéki összefogásra van szükség, közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel. Az önmagát XXI. századi pártként meghatározó Momentum kész közösködni Gyurcsánnyal, akiről 2017-ben még azt mondta, hogy eltakarodhatna?

– Ezekre a kérdésekre csak azért válaszolok, mert előbb-utóbb le fogjuk győzni a járványt, és remélhetőleg sok minden vissza fog állni a megszokott kerékvágásba. Ha egy világjárvány legyőzéséhez még az Orbán-kormánnyal is össze kell fogni, az azt üzeni, hogy bizonyos célok érdekében mindenkivel össze lehet fogni. Ettől függetlenül nem hoztunk és idén nem is hozunk döntést sem a miniszterelnök-jelölt, sem az egyéni választókerületi jelöltek, sem pedig a pártlisták kérdésében. Már csak azért sem, mert nem ezek, hanem a kormányprogram és a XXI. századi Magyarország ví­ziója a kulcs.

– Egyáltalán van-e választási lehetőségük? Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Botka László sem tudott Gyurcsány halálos öleléséből kibújni, akinek a szándéka egyértelmű és aligha fog engedni belőle. Ráadásul információink szerint a Momentum nem zárkózik el Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségétől.

– Nulla szinten köti le az érdeklődésünket és a politikánkat, hogy mi van éppen a többi ellenzéki párttal. A mi célunk az, hogy Magyarország a múlt század veszteséből a XXI. század nyertesévé váljon. Ehhez öt prioritást kell megvalósítani: világszínvonalú oktatást, korszerű egészségügyet, exportképes magyar vállalkozási szektort és eurózónatagságot, valamint zöld Magyarországot. Közös célokért együtt lehet működni bárkivel, de a kérdés az lesz az ellenzéki térfélen, hogy kinek lesz a legnagyobb beleszólása a XXI. századi Magyarország felépítésébe. Kérdésükre válaszolva, egyesek szerint Gyurcsány Ferenc passzátszele káros az országnak, mások szerint nem. A legtöbben előbb-utóbb azt fogják kezdeményezni, hogy egy új, fiatal politikai generáció legyen az, amelyik Magyarországnak programot ad. A 2022-es kormányváltás esélye nagy, ezért is ennyire aktuá­lis a program kérdése.

– Ezt mire alapozza?

– Bár nem tudni, hogy milyen világ jön a járvány legyőzése után, az biztos, hogy az egyéni választókerületekben, ahol el fog dőlni a választás, többségben vannak azok, akiket közös ellenzéki összefogással meg lehet nyerni. Itt pedig el is dől a kormányváltás kérdése.

– A Momentum megerősödése csábító lehet politikai kalandoroknak. Nem tart attól, hogy ők befolyásolhatják, bekebelezhetik a pártot vagy akár az elnöki székre is pályázhatnak?

– A Momentumot nem lehet bekebelezni. A párt akkorát nőtt az elmúlt két évben, hogy az önkormányzati választáson a megyei jogú városokon kívüli vidéki világban több szavazatot kapott, mint az összes többi ellenzéki párt. Politikai kalandorokról nem tudok, sajnos kihívóimról sem, ami azért sajnálatos, mert fontos lenne, hogy legyen verseny. A tisztújítást nyárra terveztük, de ki fog derülni, hogy a koronavírus okozta válsághelyzet ezt engedi-e majd nekünk. A Momentum a legfrissebb, legfiatalabb politikai közösség, amelynek generációja a legjobban érti a XXI. századot, és válaszokat tud adni a kihívásaira. Ebből az következik, hogy előbb vagy utóbb, de ez a XXI. századi nemzedék fogja vezetni azt a kormányt, ami az Orbán-rendszer után jönni fog. Készülünk a kormányzásra.

– A Momentum képes lenne kormányozni?

– A Momentum 2021. december 24-re kormányzóképes lesz.

– Miért pont addigra?

– Jövő karácsonyig számtalan tartalmi alapú politikai vitára, vízióütköztetésre és előválasztásra számítok, amelyek alapján az emberek úgy mennek majd el az ünnepekre, hogy tudják, kik lesznek a parlamenti képviselőjelöltek, ki lesz az a miniszterelnök-jelölt, illetve mi lesz az a kormányprogram, amit ők meg fognak valósítani. A Momentum jelenleg az egyetlen politikai közösség Magyarországon, aminek az ajtaján a 25-50 év közötti, dolgozó, versenyképes tudású generációk kopogtatnak és munkára jelentkeznek. Ez az egyetlen politikai közösség, aminek magyarokból álló, európai szintű közösségi hálózata van. Az ő Münchenben, Londonban, Párizsban felhalmozott tudásuk, tapasztalatuk elengedhetetlen lesz egy XXI. századi Magyarország felépítéséhez.

– Esélyes kormányváltásról beszél, ami azért is érdekes, mert az ellenzék évekig azt állította, hogy ez demokratikus úton, választás útján lehetetlen, az ezzel felheccelt emberek pedig sokszor törtek-zúztak az újabb kétharmadok után. Sőt, ön is mintha a színes forradalmak atyjaként ismert Szrgya Popovics eszköztárából ellesett trükköket mutatott volna be, amikor füstgránátot dobált a túlóratörvény 2018-as módosítása után, valamint amikor korábban betört az Origo szerkesztőségébe. A baloldal számára sikeres önkormányzati választás után viszont az ellenzék már nem vonta kétségbe az eredményt, nem emlegetett csalást meg Putyin hekkereit, nem utolsósorban pedig a kormánypárti szavazók méltósággal viselték a végeredményt. Miért hazudott évekig az ellenzék?

– Sok helyi fórumon kérdezik meg tőlem, hogy le lehet-e váltani a kormányt választások útján vagy forradalom kell, és én mindig a választás útját képviselem. Bízom benne, hogy ez az álláspontom nem fog megváltozni. Lehet Magyarországon választást nyerni, csak piszkosul nehéz a Fidesz-kormány rettenetes állami erőforrásfölénye miatt, legyen szó a végtelen plakátkampányról vagy a közmédia propagandává silányításáról. A legutóbbi kétharmad után nem kukaborogatásról, forradalmi hevületről, hanem több tízezres gőzkieresztésről volt szó tömegtüntetések formájában. A 2006-os események – amelyeken én még Fidesz-szimpatizáns középiskolásként vettem részt – sokkal durvábbak voltak, aminek a radikális részét akkor is elítéltem. Az ellenzéki polgárok békésen tüntettek az elmúlt tíz évben, remélem, a fideszes polgárok is így tesznek majd, és békés marad a magyar társadalom, ha adott esetben 2022-ben kormány- és rendszerváltás lesz.