Jelentősen emelkedik a roma egyetemisták száma

Még mindig csak néhány százan vannak, de ha azt nézzük, hogy a cigány diákok szinte mindegyike elsőként tud diplomát szerezni a családjában, sőt felmenőik között nemhogy diplomások, de gyakran még általános iskolát elvégzettek sincsenek, akkor egyetlen roma hallgató diplomája is óriási eredmény. A hátrányos helyzetűek diplomaszerzését főleg a roma szakkollégiumok támogatják, de a felzárkóztatás és az esélyteremtés már a köznevelésben elkezdődik. Egy napokban zárult program segítségével például kétezer roma diáklány menekülhetett meg a lemorzsolódástól.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat ülése Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Néhány év alatt kétszeresére emelkedett a felsőfokú oktatásban tanuló 15-24 éves roma fiatalok aránya, jórészt a szakkollégiumok munkájának köszönhetően – hívta fel a figyelmet Orbán Balázs.

A Miniszterelnökség államtitkára Tordai Bence (Párbeszéd) és Arató Gergely (DK) képviselők írásbeli kérdésére válaszolva jelezte, hogy a roma szakkollégiumok a ­2011/2012-es tanévben kezdték meg a munkájukat 53 fővel és mindössze négy helyszínen. Azóta folyamatosan emelkedik a részvétel, az államtitkár szerint évente átlagosan száz új hallgató kapcsolódott be a felsőoktatásba.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat ülése
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

– Ebben a tanévben immár 327 fő hátrányos helyzetű, elsősorban roma hallgató tanul szakkollégiumi keretek között – hangsúlyozta, hozzátéve: országszerte már 11 roma szakkollégium működik. Ezekben az intézményekben a diákok a lakhatás mellett számos extrát kapnak: készségfejlesztő tréningekkel, nyelvórákkal, korrepetálással, mentorálással, ösztöndíjjal, illetve szabadidős, kulturális programok sorával várják a fiatalokat.

A lapunk által megkérdezett szakkollégiumi vezetők egy korábbi cikkünkben egyöntetűen arról számoltak be, hogy a náluk lakó, tanuló roma fiatalok döntő többsége első generációs diplomás lesz, akiknek szülei gyakran érettségivel vagy még általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Az egyetemek és főiskolák egyébként nem rögzítik a hallgatóik származásával kapcsolatos információkat, így a romák teljes felsőoktatási részvételi aránya valószínűleg magasabb, mint ahányan a szakkollégiumi segítséget igénybe veszik. Pontos adat azonban nincsen.

A roma tanulók arányát a köznevelésben is leginkább az országos kompetenciamérés önkitöltős háttérkérdőíve alapján becsülik. Eszerint az általános iskolákban a diákok 14 százaléka roma (2018-as adat), a gimnáziumokban három százalék, a szakgimnáziu­mokban hét, a szakközépiskolákban pedig 26 százalékos a cigány származású tanulók aránya.

Az ő előmenetelüket többféle felzárkóztató program segíti. Az egyik ilyen az Oktatási Hivatal napokban zárult, Bari Shej (Nagylány) elnevezésű programja, amely kifejezetten a lányokra fókuszál. A hivatal tájékoztatása szerint tizenhat megyében közel kétezer tizenéves roma lány és családja kapott támogatást azzal a céllal, hogy csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyásuk esélye.

A támogatás a gyakorlatban úgy néz ki, hogy minden lánynak van egy személyes mentora, aki nemcsak a tanulásban, hanem a hétköznapokban praktikus életvezetési tanácsokkal is segíti őt, két éven keresztül. A program az Esélyteremtés a köznevelésben című kiemelt euró­pai ­uniós projekt része, és összesen 87 szervezet, illetve 440 mentor vett részt benne.

A mentorált lányok többek közt felvilágosító órákon, pályaorientációs foglalkozásokon vehettek részt, önismereti, konfliktuskezelési fejlesztést kaptak, emellett a női szerepekről, a családról, a roma kultúráról, az identitásról vagy épp a gasztronómiáról is szerveztek nekik beszélgetéseket, sőt kirándulásokkal is igyekeztek tágítani a látókörüket.

A támogatás ráadásul nemcsak a diákoknak, hanem a családjuknak is szól, a szülők például a nevelési képességeik fejlődéséhez kaphattak szakértői tanácsokat.